Orbán Viktor a tegnapi nagyköveti értekezleten arról beszélt, erkölcsi okból kéri a bevándorlókat arra, hogy ne jöjjenek Magyarországon keresztül Európába, a kormány ugyanis nem tud felelősséget vállalni azért, ami az útjuk során történik velük. A kormányfő a budapesti tanácskozáson azt is mondta, nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, Magyarországnak az időzítéssel van problémája.
Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a misszióvezetők előtt tartott több mint egyórás előadásában szinte kizárólag a bevándorlási helyzetről értekezett. Beszéde elején azért fogalmazott meg bírálatot, mert szerinte ma nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére. A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék – mondta a kormányfő, aki szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait.
A kvóták kérdésére többször is visszatért, kifogásait sorolva azt mondta: nem világos, minek az arányát számítanák a kvóták meghatározásakor, nem tudni pontosan, hány emberről beszélnek, és nem garantálható az sem, hogy a bevándorlók valóban ott maradnak, ahová rendelik őket, az unióban ugyanis a személyek szabad mozgásának elve érvényesül.
Azt is kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem a Perzsa-öböl menti államok nem fogadnak be senkit. Szerinte a konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük. Hangsúlyozta: aki egyszer bejött, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. Mindenki jobban járna, ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna.
Szerinte az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Hosszan fejtegette azt is, szerinte hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását – jelentette ki, hozzátéve: Magyarországnak sincs joga ahhoz, hogy véleményezze más országok ilyen kísérleteit.
Fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy Magyarország nem képvisel „antiiszlám” álláspontot, és nem szeretné, ha megromlana a viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal. Külön hangsúlyozta, hogy Törökország Magyarország barátja, ahogyan a Perzsa-öböl menti államok is, és a magyar kormány Iránnal is szeretné megtalálni a hangot. Kiemelte továbbá, hogy a kormány értéknek tekinti a magyarországi muszlim közösséget, amelynek tagjai törvényes alapokon élnek itt. „Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körútjainkon. Szeretünk húsvétkor a szír hentesnél bárányt vásárolni” – fogalmazott, megerősítve: Magyarország megbecsüli az itt élő muszlim közösségét, de nem kívánja, hogy külső hatásra, hirtelen, radikálisan nőjön az arányuk.
A határvédelem témájában a miniszterelnök arról beszélt, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja azokat megvédeni, nem ország. Az EU helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy „ellényegteleníti” a tagállamok közötti határokat. Magyarországnak azonban vannak külső határai is, amelyek megvédését vállalta, ez jogi kötelem volt a schengeni csatlakozáskor – fejtette ki.
Kiemelte: nem lehet egyszerre hatályban tartani bizonyos, közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és egyúttal azt mondani, hogy a valóságban úgysem lehet érvényesíteni azokat, mert ezzel az EU alapját adó bizalom felmorzsolódása kezdődik meg.
Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről – mondta, majd hozzátette: nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.
Orbán beszédében jelezte, hogy a bevándorlás kérdése felveti az erkölcsi felelősség kérdését. Ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte a politikában eredményfelelősség van, és ha az európai politikai döntések nyomán milliók kelnek útra, akkor ezért kell erkölcsi felelősséget viselni.
„Ezért (...) szoktam ilyen egyértelműséggel (...) fogalmazni, amikor azt mondom: ne gyertek. Azt kérem azoktól, akik Magyarországon keresztül akarnak menni Európába: ne gyertek. Ezt erkölcsi okokból mondom, mert nem tudunk mi, magyarok felelősséget vállalni azért, ami veletek az úton történni fog (...), ha elnyel benneteket a hullámsír” – fejtette ki álláspontját.
Úgy fogalmazott, ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz vagy az életéért futó emberért viselendő erkölcsi felelősséghez: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők „a német életet nézték ki maguknak” – mondta, közölve, hogy a magyar kormány ezért nem menekültként, hanem bevándorlóként viszonyul hozzájuk.
