A Demokrata Párt Zenta községi elnöke, Zsíros-Jankelić Anikó sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen szó volt többek között a DP keddi, Újvidék központjában megtartott, a demokrácia világnapja alkalmából szervezett nagygyűlésének a Szerb Haladó Párt aktivistái által történt megzavarásáról. A haladók több száz aktivistája példátlanul primitív módon bekiabálásokkal, rendbontással, lökdösődéssel zavarta meg a rendezvényt, ami elfogadhatatlan egy magát demokratikus beállítottságúnak nevező párt részéről.
Halász Mónika, a magyarkanizsai önkormányzat mezőgazdasági megbízottja a készülő földtörvényt vette górcső alá, és rávilágított a földművesek szempontjából vitatható és hátrányos elemeire. A kidolgozás alatt álló földtörvény egyes kitételei hátrányosan megkülönböztetik a földműveseket, amikor az állami földek bérbeadásáról van szó. Sajnos a földművesek nyáron, az aratás idején nem tudtak érdemben hozzászólni a közvitán szereplő törvényjavaslathoz, kevesen értesültek a tervezetről.
A törvényjavaslat szerint az állami földek egyharmada akár harminc évre is bérbe adható külföldieknek. A vajdasági községekben a jobb földeket a külföldiek vennék ki, a soványabb termőföld maradna a mi földműveseinknek. A bérleti díj felhasználását nem rendezi megnyugtatóan a törvénytervezet, amely számos pontban változtatásra szorul. A DP azon lesz, hogy kedvező módosítások kerüljenek be a törvényjavaslatba.
Širková Anikó a minimálbér alakulásával kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a dolgozók érdekeit védő szakszervezet 143 dináros minimális órabér elfogadását javasolta, de a szociális-gazdasági tanács a munkáltatók tiltakozásának helyt adva nem fogadta el a növelési javaslatot. Aleksandar Vulin munka- és szociális ügyi miniszter sem állt a dolgozók mellé, arra hivatkozott, hogy nem volt infláció, ezért nem indokolt az órabér növelése. Mindenki a saját zsebén érzi, hogy mennyire kevés a 121 dináros órabér. Ilyen bérezéssel havonta legfeljebb 21 000 dinárt tudnak megkeresni a foglalkoztatottak.
Úgy értékelte, hogy a közszférában tervezett ésszerűsítéssel, a küszöbönálló létszámleépítéssel kapcsolatban alkotmányosan megkérdőjelezhető törvényt fogadott el a parlament. A racionalizáció megtervezésekor a törvényalkotó egyedül a lakosság számát vette alapul. Zentát súlyosan érinti a tervezett leépítés, hiszen városunk nem hasonlítható egy közép- vagy dél-szerbiai kisközséghez. Zenta a Tisza mente és szélesebb értelemben véve is a vajdasági magyarság kulturális központja, nálunk az átlagosnál többen dolgoznak a művelődési, oktatási stb. intézményekben.
Nem fogadták el a polgármesterünk érvelését, hogy nekünk van színházunk, történelmi levéltárunk, fejlett óvodai és napközis ellátásunk, a kommunális tevékenységek keretében működtetjük a távfűtést. Mindez nem érdekli az illetékes minisztériumot, drasztikus létszámcsökkentést követelnek, amely alapján már az év végéig 30 közalkalmazottnak kellene felmondani.
