A büszkeségnapi felvonulás incidensek nélkül úgy zajlott le, ahogyan az egy korszerű államhoz illik, gratulált közleményében Kori Udovički államigazgatási és önkormányzati miniszter a Pride szervezőinek.
– Különösképp azért gratulálok, hogy az idén is bátran felvállalták véleményüket és értékeiket, ezáltal pedig folytatták az emberi jogok tiszteletéért folytatott harcukat – mondta a miniszter.
Udovički miután kitartást kívánt a homofóbia és a diszkriminációk más megjelenési formái elleni harcban a szervezőknek, sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nem vehetett részt a büszkeségnapi felvonuláson.
– Remélem, jövőre együtt tehetjük meg ezeket a fontos lépéseket – hangsúlyozta a tárcavezető.
A büszkeségnapi felvonulás mellett az állami szervek is dicséretett kaptak, immár Saša Janković köztársasági ombudsmantól, méghozzá azért, mert törvényes eszközökkel sikeresen megvédték a rendezvényen résztvevők biztonságát a felvonulás előtt, közben és után is.
– A tavalyi büszkeségnapi felvonulást figyelembe véve, óvatosan kijelentethetjük, hogy az LGBT közösség gyülekezési joga elfogadásra került Szerbiában. Ez egy óriási szimbolikus lépés a velük szembeni diszkrimináció teljes megszüntetésének hosszú útján. Ezért a lépésért Szerbia hatóságai is dicséretet érdemelnek, azonban ettől függetlenül helytálló az elvárás, hogy a diszkriminációt napi szinten zúzzák szét a kevésbé szimbolikus, de életszerű oktatási, munkaügyi, egészségügyi, jogi esetekben – fejtette ki közleményében az ombudsman.
A büszkeségnapi felvonulással kapcsolatban a világsajtó is sikerekről írt. Az AP hírügynökség beszámolója szerint azon több ezer szerb rendőr jelenlétének köszönhető a felvonulás sikeressége, ugyanis megvédték a felvonulókat a jobboldali szélsőségesektől és a szurkolócsoportok huligánjaitól. Az amerikai hírügynökség kiemeli, hogy a szerbiai „hagyományosan macsó kultúrában, homofób érzelmek érhetőek tetten”, de mivel Szerbia az Európai Unió felé tart, a hatóságok megígérték, hogy megerősítik az emberi jogokat. A hírügynökség hozzátette, hogy az aktivisták a felszólalásaikban nemcsak az LGBT közösség, hanem az országon áthaladó migránsok mellett is kiálltak. A franciaországi AFP hírügynökség is hasonlóan tudósított a hétvégi rendezvényről, hozzátéve, hogy az LGBT közösség négy év sikertelen próbálkozás után, tavaly szervezte meg az első incidens nélküli felvonulását.
A belgrádi rendőrség ugyanakkor szabadon engedte Uroš Mišićet is, akit a rendőrség azzal az 54 személlyel együtt állított elő a felvonulást megelőzően, akiket azzal gyanúsítottak, hogy támadást terveztek intézni a Pride részvevői ellen. Mišić 2007-ben hívta fel először magára a figyelmet, amikor a Crvena Zvezda–Hajduk futballmérkőzésen megtámadott egy csendőrt, fáklyával okozott annak komoly sérüléseket. Gyilkossági kísérlet miatt először tíz év börtönbüntetés letöltésére ítélték, végül azonban már 2012-ben elhagyhatta a fegyházat. Mišićet azt követően engedték szabadon, hogy kihallgatták őt a rendőrségen. Az ügyészség közleménye szerint a Mišićet nem tartóztatták le, ugyanis nincs arra nézve bizonyíték, hogy valamilyen bűntettet követett volna el. A rendőrség csupán egy álcasapkát talált a motoros sisakja alatt, azonban az álcasapka tulajdonlása nem minősül bűncselekménynek.
Uroš Mišić előállításával kapcsolatban Nikola Selaković igazságügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy az a kulcskérdés, hogy a gyanúsított bűncselekményt követett-e el.
– Ha nem, és ezt nem tudhatom, de a jelenlegi tényállások egyre inkább arra mutatnak, hogy nem követett el bűncselekményt, akkor csak gratulálni tudok a rendőrségnek, hogy időben megakadályozták annak elkövetését. Ha bűncselekményt követett volna el, akkor komolyan el kellene gondolkodnunk azon, hogy mennyire hatékonyan működik a rendszerünk – nyilatkozta a miniszter.
A tárcavezető véleménye szerint az, hogy létezett-e személyes szándék, amely végül nem valósult meg, azt az illetékes igazságügyi szervek feladata megállapítani.
