Győzött a nép, de a válságból csak kemény munkával lehet kivergődni. Ezt a következtetést vonta le Alekszisz Ciprasz eddigi és vélhetően a leendő görög kormányfő az előrehozott választás eredményének kihirdetése után mondott beszédében.
Pártja, a radikális baloldali Sziriza magabiztos, mégis váratlan győzelmet aratott a vasárnapi voksoláson. Ráadásul szinte annyi szavazatot söpört be, mint januárban, csakhogy ezúttal csaknem tíz százalékkal alacsonyabb részvétel mellett. Ez igazi meglepetésnek és bravúrnak számít.
Sőt, kis híján abszolút többséget szerzett a 300 fős parlamentben. Minthogy azonban „csak” 145 mandátumra számíthat, ezért koalíciós partnert kell keresnie, ami már megkezdődött. A szavazatok 35,5 százalékát megszerző Sziriza valószínűleg ismét a 3,7 százalékot elért szélsőjobboldali Független Görögök (ANEL) párttal lép koalícióra, ahogyan azt az előző, januári (előrehozott) választás után is tette. A két párt így összesen 153 képviselőt küldhet a parlamentbe. Kérdés azonban, hogy ez elég lesz-e a nyugodt és kényelmes kormányzáshoz.
A Sziriza elsöprő győzelme azt is jelenti, hogy a legfőbb vetélytársának tartott jobbközép Új Demokrácia (ND) viszonylag gyengén szerepelt: a második helyet a voksok 28 százalékával (77 mandátummal) szerezte meg. Harmadikként a januári választás óta megerősödött neonáci Arany Hajnal futott be, a szavazatok 7 százalékát szerezve meg. Néhány további párt – a baloldali PASZOK és a Potami, a kommunista KKE, valamint a populista Centrista Unió (LAE) – szintén bejutott a parlamentbe.
Az 55,4 százalékos választási részvétel szintén meglepő, hiszen az elmúlt évtizedekben gyakran előfordult, hogy a görögök 70–80 százaléka is voksolt. A mostani, tömeges távolmaradásuk arra utalhat, hogy belefásultak a politikai huzavonába, közöny és lehangoltság lett rajtuk úrrá, hiszen a vezető pártok mindegyike a hitelezőkkel kötött megállapodás betartását ígérte. Ez pedig azt jelenti, hogy az új kormánynak is meg lesz kötve a keze, a hitelezők bábjaként hajtja végre a túlélést jelentő mentőcsomagért cserében vállalt követeléseket, amelyek a lakosság esetében további megszorításokat jelentenek.
A már második idei előrehozott választást azért kellett megtartani, mert Ciprasz a Szirizán belüli ellentétek miatt augusztusban lemondott a kormányfői tisztségéről. Pártja az év elején a külföldi hitelezők által Görögországtól megkövetelt megszorítások befejezésének ígéretével jutott hatalomra, de júliusban kénytelen volt új mentőcsomagot kérni, amelyért cserébe további, szigorú intézkedések bevezetését vállalta. Döntése élesen megosztotta a Szirizát, amelynek keményvonalasai fellázadtak ellene, és elhagyták, majd Népi Egység (LA) néven pártot alapítottak, de nem jutottak be a parlamentbe.
A hat éve tartó adósságválság alatt az ország már többször váltott kormányt, de még egyiknek sem sikerült áttörést elérnie a problémák felszámolására tett kísérletek során. A próbálkozások ellenére a gazdaság a negyedével zsugorodott, miközben a munkanélküliség 25 százalékra nőtt, az életszínvonal meg jelentősen visszaesett. A nyugdíjak például 45 százalékkal, a bérek 38 százalékkal csökkentek, a lakosságnak pedig csaknem egyharmada él a szegénységi küszöb alatt.
