Lengyelország kész több menekültet befogadni annál, mint amennyit az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszer előírna, az Európai Uniónak azonban jobban kellene védenie a határait, és garantálnia kellene állampolgárai biztonságát – közölte a lengyel külügyminiszter a tegnap több európai napilapban is közzétett írásában.
MTI
„Az Európai Uniónak és a tagállamoknak átfogó és hatékony lépéseket kell tenniük a menekültügyi és bevándorlási politika terén” – hangsúlyozta Grzegorz Schetyna az egyebek mellett a lengyel Gazeta Wyborcza és a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent írásában.
A tárcavezető szerint jobban kellene védeni az unió külső határait a káosz fokozódásának és a határok lezárásának megelőzése érdekében. Kijelentette, hogy az uniónak erősítenie kellene az együttműködését a szomszédos országokkal, továbbá fogadóközpontokat kellene felállítania az érkezők személyazonosságának ellenőrzésére, biztonsági átvilágítására, valamint a gazdasági bevándorlók és a menekültek elkülönítésére. Schetyna emellett a biztonságos országok közös, uniós listájának összeállítására szólított fel.
A külügyminiszter kifejtette, hogy stabilizálni kellene a helyzetet a származási országokban, például Szíriában és Líbiában. Mint mondta, az ellenőrizetlen menekültáradat instabilitást okozott Európa határainál, a probléma figyelmen kívül hagyásának pedig súlyos politikai, gazdasági és társadalmi következményei lehetnek.
Emlékeztetett rá, hogy országa az uniós kormányfők júniusi találkozója után kétezer menekült befogadását vállalta 2016-2017-ben. Az EB tervének értelmében Lengyelországnak mintegy 12 ezer, az utóbbi hónapokban a kontinensre érkezett migránst kellene befogadnia.
Időszakos menekültstátust szorgalmaz az osztrák néppárt
Időszakos menekültstátus alkalmazását szorgalmazza kormánykoalíció kisebbik pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP), amely tegnap mutatta be a javaslatát Bécsben. Az ÖVP tervezete szerint a menekültstátus odaítélésekor csak korlátozott ideig, legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekültet az országból, ellenkező esetben viszont még két évig meghosszabbíthatják a dokumentum érvényességét. Ha ezek után sem javul a menekült országában a helyzet, a státus határozatlan ideig lenne biztosítható.
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter szerint korábban előfordult már hasonló gyakorlat, most azonban kötelező érvényűvé tennék ezt az eljárást. Reinhold Mitterlehner alkancellár hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy az emberek „étlapról” válasszák ki Európában, hol akarnak menekültkérelmet benyújtani. Szerinte különbséget kell tenni a gazdasági menekültek és a valóban nehéz helyzetben levők között.
A bejelentéskor Sebastian Kurz külügyminiszter az uniós külső határok védelmét, valamint a menekülést kiváltó okok, köztük az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni fellépést szorgalmazta.
A párt javaslata kitér az embercsempészek elleni küzdelem fontosságára, a határ menti térségek fokozott ellenőrzésére, a szolgálatot teljesítők számának növelésére, valamint az embercsempészekkel szembeni törvényi szabályozás szigorítására.
Wolfgang Brandstetter igazságügyi miniszter úgy vélte: a kerítésépítés Európán belül azonban nem jelent megoldást.
A párt vezetése egyeztetést folytat koalíciós partnerével, az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ). Médiaértesülések szerint a szociáldemokraták támogatják a belügyminiszter javaslatát, erről Werner Faymann kancellár is említést tett. A szociáldemokrata politikus arról is beszélt, hogy Németország félelmei alaptalanok azzal kapcsolatban, hogy a menekültáradat az európai munkanélküliség emelkedéséhez járul hozzá, hiszen korábban szakképzett szíriai munkaerő áramlott Nyugat-Európába, csak később érkeztek alacsonyabban képzett emberek.
Magyarország kimaradhat a kedvezményezettek köréből!?
Magyarország mégsem kerül be azok közé az országok közé a 120 ezer menekült elosztását szolgáló európai uniós tervben, ahonnan menekülteket helyeznének át más tagállamokba – mondta tegnap a mai belügyminiszteri tanácskozást előkészítő luxemburgi soros elnökség egyik tisztviselője. A miniszterek emellett várhatóan a – több keleti EU-tagállam által elutasított – kötelező jelzővel sem fogják ellátni a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszert.
A luxemburgi tisztviselő úgy vélte, ha Magyarország kedvezményezettként nem vesz részt a rendszerben, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét. A neve mellőzését kérő forrás elmondta, a belügyminiszteri találkozón a 120 ezres szám nem változik, az viszont még nem dőlt el, hogy a Magyarországról áthelyezendő 54 ezres keretet közvetlenül felosszák-e Olaszország és Görögország között, vagy képezzenek belőle tartalékot, hogy később lehessen alkalmazkodni, ha változna a migrációs helyzet.
Az Európai Bizottság javaslata értelmében 120 ezer menekültet kellene áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországról kötelező kvóták alapján, amelyeket a többi között a tagállamok gazdasági teljesítménye, az ottani munkanélküliség és a már befogadott menekültek száma alapján határoznának meg. Magyarországról a brüsszeli testület 54 ezer menekültet telepítene át más tagállamokba, úgynevezett hotspotokon keresztül, ahol uniós szakemberek segítenék a menedékkérelmek gyors elbírálását. Ilyen központokat azonban a jelenlegi helyzet szerint csak úgynevezett frontállamokban hoz létre az unió, vagyis ott, ahol a menekültek elsőként lépnek be az unióba. A magyar álláspont szerint viszont nyilvánvaló, hogy aki Magyarország déli határához ér, az már áthaladt egy másik uniós tagállamon, többnyire Görögországon, így Magyarország semmiképpen sem frontállam.
