A Keresztény Értelmiségi Kör a horgoshoz közeli Domus Pacis lelkigyakorlatos házban tartotta meg szombaton a II. vatikáni zsinat dokumentumaival kapcsolatos előadás-sorozatának utolsó napját, amelyre Vajdaság számos településéről érkeztek érdeklődők. A hitismereti napon dr. Harmath Károly OFM, az Agape Kiadó alapítója és igazgatója, a KÉK alelnöke az egyház legfontosabb dokumentumáról, a Lumen gentium dogmatikus konstitúciójáról tartott előadást.
Szabó Károly,a KÉK elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a dokumentum az egyház lényegéről, új önértelmezéséről és a mai világban való küldetéséről szól.
– Ötven éve ért véget a II. vatikáni zsinat, amely alkalmából négy nagy dokumentumot, konstitúciót adott ki a zsinat. A liturgikus konstitúciót az év elején Szabadkán dolgoztuk fel, Nagykikindán a Bibliáról szóló konstitúciót mutattuk be, júliusban Doroszlón feldolgoztuk az egyház és a ma viszonyáról értekező dokumentumot, most pedig az egyház tanításáról szóló dogmatikai konstitúcióról tartottunk előadásokat – számolt be Szabó Károly.
Elmondta, hogy a II. vatikáni zsinat volt a katolikus egyház utolsó zsinata (1962–1965), és bár nem hozott dogmatikai változásokat, mégis nagyon fontos zsinat volt, mivel a világ felé történő nyitásával jelentős változásokat hozott az egyház életébe.
– Úgy érezzük, hogy a szóban forgó dokumentumok ötven év után sem vesztették el aktualitásukat – vélekedett a KÉK elnöke.
Harmath Károly atya magyarázata szerint a szóban forgó zsinat jelentősége abban rejlik, hogy az egyház megfogalmazta az akkori arculatát, helyét és küldetését a „mai” világban. Hozzátette, már csak azért is fontos volt, hogy előtte a legutolsó fontosabb zsinat, a 1545–63-ban megtartott trentói zsinat volt, a pár évvel előtte megtartott I. vatikáni zsinat nem hozott lényegesebb változásokat.
– A II. vatikáni zsinat az előtte lévő zsinatokkal szemben nem dogmatikai, hanem lelkipásztori zsinat volt, tehát nem hittételeket fogalmazott meg, hanem jobban odafigyelt arra, hogyan kell az egyháznak viszonyulnia a mai világhoz és állást foglal az egyház különböző tevékenységeivel kapcsolatban – mondta a ferences rendi atya.
Mint megjegyezte, a zsinat tanítását lehetetlen röviden bemutatni, mivel rengeteg témát ölel fel, kezdve a liturgiától egészen a nem keresztény vallásokkal való kapcsolatokig.
– Talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy frissülések keletkeztek az egyházban. Ennek hatására egyesek túlzásba estek, mások pedig megijedtek, ennek eredményeképp ma már úgy tűnik, ezek a frissítések le lettek picit fékezve. Az egyház, úgy érzem, hogy nem tudott elégé felocsúdni azokból a kihívásokból, amelyek elé a II. vatikáni zsinat állította őt – mondta Harmath Károly.
A ferences rendi szerzetes szerint a zsinatot legjobban XXIII. János pápa szavai jellemzik, miszerint az egyház kinyitotta az ablakait, és bejött egy kis friss levegő, Harmath atya szerint azonban arra talán már vigyázni kell, nehogy újra becsukják ezeket az ablakokat.
