A Magyar Nemzeti Tanács 10. rendes ülésének napirendjén 84 pont szerepelt, a tanácsnokok döntéseket hoztak többek között a Várady kiválósági ösztöndíj-hitel pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek elbírálásáról, a Forum Könyvkiadó Intézetben történt változásokról, és több oktatási kérdésben is. Elsőként a Németh Ernő, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke által beadott sürgősségi javaslatáról döntöttek, amely a Szabadkai Rádió privatizációjáról szólt, majd Tari István képviselő ugyanezen témával kapcsolatos javaslatáról, amelyet a tanács elutasított. A Szabadkai Magyar Rádió Alapítvány megalapításáról szóló határozat napirendre tételét 31 tanácsnok támogatta, Németh Ernő javaslata sorban a 84. napirendi pont lett.
A Várady kiválósági ösztöndíj-hitel pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek elbírálásáról szóló határozat változásairól Hajnal Jenő, az MNT elnöke számolt be. Mint megjegyezte, Várady Tibor 100 ezer dollárt adományozott a legkiválóbb tudományos eredményeket elért diákok számára. Szavai szerint az időpontokkal történtek változások, és mivel a 10 legjobb tanuló megítélése nehéz, ezzel kapcsolatban is könnyítések történtek.
– Amikor ezt az adományt felajánlottam, azt gondoltam, hogy elég balsors ért minket. Ez az adomány arra van, hogy jobb sorsot is adhatunk. Ez fenntartható adomány kell hogy legyen, ehhez pedig hozzájárul az, hogy az adomány kölcsön, valamint az, hogy ehhez más is hozzájárul. A visszafizetés emberséges legyen – amelyet nem nekem, hanem az MNT-nek kell megtenni –, másrészt fenntarthatóan működjön. Ezek kamatmentes kölcsönök, és a legtöbb diákoknál jelentős kedvezményekkel járnak – számolt be dr. Várady Tibor akadémikus.
A határozatot 32-en támogatták, egy személy tartózkodott. A következőekben a tanács több napirendi pontot tömbösítve vitatott meg. A Forum Könyvkiadó Intézettel kapcsolatba 3 javaslat érkezett be, a pénzügyi terv, a kiadói terv és a munkahelyekről szóló tervvel kapcsolatban.
Virág Gábor, a könyvkiadó igazgatója számolt be arról, hogy a munkavállalói béreket és műszaki szerkesztők koefficiensét sikerült megnövelniük, a külföldi donációk is meghatározhatóak, és ennek függvényében módosították a terveket, majd hozzátette, hogy egyes kéziratok megjelentetése is átcsúszott a jövő évi kiadói tervbe. A következő 3 napirendi pontot is együttesen tárgyalták. Ezekben 3 iskola kollektív szerződésének aláírását fogadták el. A Forum Könyvkiadó Intézet igazgatóbizottsági tagjának a tanács dr. Raffai Judit helyére Mihályi Katalin marxizmustanárt, a Magyar Szó munkatársát nevezte ki.
Snejder-Sára Ildikó, az Európa Kollégium egyetemista-központ megbízott igazgatója számolt be az intézmény új alapszabályáról, megjegyezve, hogy összhangba kellett hozni azt a tartományi rendelkezésekkel és a diákok jólétéről szóló törvénnyel is. A tanács jóváhagyta a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatóbizottsági elnökének és egy tagjának kinevezését, majd a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatóbizottsági tagjelölését is. Jóváhagyásra került továbbra az Óbecse községbeli általános iskolai hálózat, az Adai Műszaki Iskola név- és státusbeli változása, az intézmény a továbbiakban Műszaki Iskola és Kollégium Ada néven lesz jegyezve. A tanács jóváhagyta dr. Lepeš Josip docens kinevezését az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának ügyvezetői dékáni posztjára.
Ezt követően több napirendi pont került összevonva megvitatásra és elfogadásra: több iskola iskolaszéki tagjainak felmentése és kinevezése, több iskola igazgatójának kinevezése, három középiskola átképzési és továbbképzési terve és több tankönyv, valamint több diákotthon előzetes ranglistája is. A tanács ezután jóváhagyta a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályának megnyitását, szám szerint 27 iskolában. Joó Horti Lívia, az MNT oktatási bizottságának tagja ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tagozatok számától függ egy iskola finanszírozása, és az, hogy a tanároknak lesz-e munkája, alkalmazhat-e könyvtárost stb.
– Az általános iskolákról, a középiskolákról szóló és a tartományi hatáskörökről szóló törvényt is megsértette az oktatási minisztérium azzal az utasítással, hogy saját hatáskörbe helyezte a 15 főnél kisebb tagozatok megnyitásáról szóló döntést. Az intézkedésnek két fájdalmas pontja van, az iskolák számára kiosztott pénz csökkenése és magyar gyerekek eltűnése. Határozottan kellett volna tiltakoznia a tartománynak és az MNT-nek ez ellen. A nyár folyamán össze kellett volna hívni az oktatási bizottságot, sőt az MNT ülését is. Fel kellett volna hívni a közvélemény figyelmét, hogy mi készül, valamint a VMSZ elnökének és az MNT elnökének nyomást kellett volna gyakorolnia ez ügyben. A Magyar Mozgalom egy beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz, annak érdekében, hogy tegyék hatálytalanná a kérdéses rendelkezéseket – mondta Joó Horti.
Jerasz Anikó elutasította a vádakat, kiemelve, hogy legfelsőbb szinten jelenleg is folynak a tárgyalások, Perpauer Attila pedig hozzátette, hogy folyamatos volt az MNT részéről a nyomásgyakorlás és a közvélemény tájékoztatása is.
Németh Ernő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a terepen tájékozódva megtudta, hogy komoly kampány folyt a Kosztolányi Dezső Gimnázium ellen a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT egyes tagjai részéről. Zsoldos Ferenc szerint lehet vitatkozni, hogy mit és mennyit tett az MNT, de a terepen iszonyatos gondok vannak.
– Nem kifogásokat kell keresnünk. Pár nap múlva derül ki, hogy ki kap fizetést, és ki nem. Nagyon sok magyar emberéletéről van szó, mindent meg kell tennünk, hogy mindez pozitív irányba fordulhasson – mondta Zsoldos.
Hajnal Jenő kategorikusan elutasította a vádakat, hogy az MNT nem tett volna semmit.
– Hamarosan kiderül, mit tett az MNT. Az összes nemzeti tanáccsal el tudtuk fogadtatni ezen rendeletekkel kapcsolatos észrevételeket, és elküldtük őket az illetékeseknek. Megtettünk minden lehetséges lépést. Az előző rendszer sokkal szigorúbb volt, mint a jelenlegi, csakhogy most a magyarság helyzete változott. A legfontosabb most számunkra, hogy mentsük a menthetőt. Nem illő és méltányos, hogy megkérdőjelezzék az itt folyó munkát. A Kosztolányi Gimnáziummal kapcsolatban az MNT volt az, aki elsőként, írásban megígérte, hogy mindent megtesz az érdekében – mondta az MNT elnöke.
Tari István szerint nem szabadna egyetlen egy magyar kisdiák sorsát sem politikai haszonszerzésre használni. Minden iskola kérelme pozitívan került elfogadásra.
A tanács következő napirendi pontban a Tartományi Kulturális és Tájékoztatási Titkárság, a Hódság községbeli és a Szenttamás községbeli köztájékoztatási médiatartalmak gyártásának 2015. évi résztámogatására kiírt pályázatokat hagyta jóvá. Németh Ernő szerint a pályázatok mindegyikének volt magyar vonatkozása, így a tájékoztatási bizottság a pályázatokat támogatta. Ezt követően az MNT több újvidéki utcanév megváltoztatását hagyta jóvá, valamint elfogadta Kárász Szandra jelölését a Palánka Község Nemzetek Közötti Viszonyügyi Tanácsának magyar nemzetiségű tagjává. A Szabadkai Magyar Rádió Alapítvány megalakításaráról szóló határozatot Németh Ernő mutatta be, kiemelve, hogy a tájékoztatási bizottság nem támogatta a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének átmentését egy önálló, Szabadkai Magyar Rádió Alapítvány formájában, amelynek társalapítója a MNT lenne.
– Pénteken derült ki a Szabadkai Rádió sorsa, magyarán, hogy nincs vevő. Mivel nincs vevő, november elsején minden bizonnyal ez a rádió meg fog szűnni. Mi olyan javaslatot szeretnénk önök elé tenni, amely teljesen törvényes, teljesen függetlenül attól, hogy az MNT társalapítója egy hasonló médiának. A mai tájékoztatási bizottságában tárgyaltunk erről, ezt a bizottság 15 tagja nem támogatta. Ezt botrányosnak tartom. A Pannon RTV főszerkesztője viszont azt javasolta, hogy a jelenlegi Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének műsorát a Pannon RTV készítse a későbbiekben. Annak ellenére, hogy ezt a jogászok törvénytelennek tartották, a tájékoztatási bizottság megszavazta. A Pannon RTV tulajdonosai is tiltakoznak ez ellen, hiszen óriási büntetéssel járna ez, de a Szabadkai Rádió dolgozói számára is elfogadhatatlan. A tájékoztatási bizottság pedig az összes érintett fél tiltakozása ellenére elfogadta ezt a törvénytelen határozatot – mondta Németh Ernő.
Várkonyi Zsolt szerint a tájékoztatási bizottságnak nem volt hatásköre arra nézve, hogy benyújtson egy ilyen határozatot, Zsoldos Ferenc pedig arról beszélt, hogy bárhogy is szavaz, történelmi jelentősége lesz.
– Egy médiumnak nem lehet egyszerre két neve és arculata. Ha a Szabadkai Rádió beépül a Pannonba, azzal gyakorlatilag megszűnik. Az egyedüli megoldás egy új alapítvány létrehozása – mondta Zsoldos.
Dudás Károly szerint mindenki azt szeretné, hogy megőrizzük intézményeinket, csak mindenki máshogy képzeli el ezt el.
– Mindkét javaslat meg akarja menteni a rádiót. Lehet, hogy az a javaslat, amelyet mi tartunk életképesnek, az is pokolba vezető út, de szerintem egy új alapítvány nem tudja megmenteni a Szabadkai Rádiót. Ki tölti meg majd az alapítványt pénzzel? A rádió megmentése ügyében sokkal biztosabbnak tartom a mi javaslatunkat, mint egy új, teljesen bizonytalan alapítvány létrehozását – érvelt Dudás.
Siflis Zoltán elmondta, hogy annak idején pont a magánosítás miatt hozták létre azt az alapítványt, amely ma a Pannon RTV-t működteti.
– Egy alapítvány igenis megmentheti a rádiót, ha az jóhiszemű. Ugyan a Pannon Alap miféle garanciát tud adni a Szabadkai Rádió részére? – kérdezte Siflis.
Joó Horti Lívia hozzátette, hogy ha lenne pénz arra, hogy a Pannon Alapon belül béreket fordítsanak a Szabadkai Rádió tagjainak, akkor lenne arra is pénz, hogy ezt egy másik alapítványon keresztül is megtegyék. Madarász Zoltán szerint élni kellene az MNT ajánlatával. Mihók Kucora Eszter szerint azért mondtak nemet az alapítvány kezdeményezésére, mert szerintük ugyanezt meg tudná tenni a Pannon Alap, további alapítvány meghozása nélkül is. Talpai Sándor kiemelte, hogy Nagykikindán és Nagybecskereken is megszűnik a rádió.
– Egy olyan médiahálózatot kellene létre hozni, amelyet az egész vajdasági magyarság tudna fogni – érvelt talpai.
Hajnal Jenő annak a véleményének adott hangot, tévhitben élnek azok a személyek, akik azt gondolják, hogy Magyarország minden médiaházat támogatni fog.
– Mi elfogadtunk egy stratégiát egy médiaház létrehozásáról. Ezek a tervek elindultak, és ebből kell kiindulnunk – mondta az MNT elnöke.
Németh Ernő rákérdezett, hogy a médiastratégia létrehozásából ő miért lett kizárva.
– Amikor a Pannon RTV megalakult, akkor úgy volt, hogy a Szabadkai Rádió el lesz taposva. Ekkor húszezer ember állt ki a rádió mellett. Nem vagyunk egyedül, itt van a Népszínház, a Népkör, a Magyar Szó, a Hét Nap, a tanítóképző. Attól tartok, hogy a médiaház célja a szerkesztőségek összeolvasztása és egy irányítás alá helyezése – mondta a tájékoztatási bizottság elnöke.
Bodzsonyi István, a Pannon RTV igazgatója szerint rengeteg csúsztatás hangzott el az ülésen.
– A Pannon azért alakult annak idején, hogy elébe menjen a Szabadkai Rádió megszüntetésének. A kis rádiók megszüntetése már 2003-ban elindult. Azóta tudjuk, hogy ez be fog következni. A Pannont azok alapították jórészt, akik most tiltakoznak az ellen, hogy a Szabadkai Rádiót átvegye a Pannon. Közülük is csak két ember írta alá ezt a tiltakozást, és ez a két ember a Magyar Mozgalom vezetője. Azt mondtuk, hogy közösen készítjük a műsort. A Pannon munkát kínál, az, hogy milyen lesz ennek a formája, majd megbeszéljük – fejtette ki az igazgató, aki szerint több megbeszélés is történt az elmúlt időben, ami arról szólt, hogy az lenne a legjobb, hogy a Szabadkai Rádió a Pannonban folytassa.
Németh Ernő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy semmilyen megbeszélés nem történt, csupán Pásztor István bejelentette, hogy mi a megoldás. Tari István kiemelte, hogy az MNT a frakciójuk ötletét meg sem hallgatták, holott olyan kezdeményezést akartak bemutatni, amelyben minden más nemzeti tanács részt vehetett volna. Az MNT az alapítvány megalapítását 7 igen, 20 nem és 3 tartózkodás mellett elutasította.
