„Mi abban hiszünk, hogy Magyarország agrárország maradt, és ezt nem hátrányként, hanem előnyként kívánjuk a jövőben felfogni” – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén. Az ülésen a honatyák tájékoztatót hallgattak meg az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedésekről.
A miniszter olyan számításokra hivatkozott, amelyek szerint a magyar GDP 22 százaléka valamilyen formában kötődik a mezőgazdasághoz. A kérdés, hogy a termelés eszköze, a föld kinek a tulajdonában van – mondta a tárcavezető, Móricz Zsigmondot idézve: „A föld azé legyen, aki megműveli.” A magyar állam úgy döntött, hogy azokat támogatja, akik hajlandók a magyar földet megművelni, a magyar földműveseket. Az agrárpolitika lényege, hogy ne alkalmazottak, hanem tulajdonosok legyenek, a kis és közepes birtokok, családi gazdaságok versenyképesek, őket kell megerősíteni – szögezte le.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is arról beszélt, hogy a földeladással a kormány a családi gazdaságokat kívánja erősíteni. A célkitűzés az, hogy a kis- és nagybirtok aránya a kis, közepes és a családi gazdaságok irányába mozduljon el. Ezt a törekvést visszaigazolják az adatok is, mivel ma a nagybirtok aránya a korábbi 50 százalékról mintegy 40 százalékra mérséklődött.
Jelezte: továbbra is 300 hektár a birtok méretének maximuma, amely egy gazdálkodó tulajdonában lehet. A földértékesítést szigorú szabályok között lehet végrehajtani. A mostani értékesítés 350–400 ezer hektárt érint. Kizárólag földművesek licitálhatnak az állami földek értékesítése során. Ők 103 ezren vannak. Kizárólag nyilvános árverésen lehet földet vásárolni. A kikiáltási ár a helyben szokásos árnál 10 százalékkal magasabb lesz. Lefelé nem lehet licitálni. A földművesnek helyben lakó magyar állampolgárnak kell lennie, jogi személy nem vehet földet. Húsz évig elidegenítési és terhelési tilalom van a megvásárolt földterületen. A haszonbérleteket a tulajdonosváltás nem szünteti meg, így a haszonbérlet nem törhető fel. A földeladási hirdetmények október 15-étől jelennek meg a kormányhivataloknál, és az árverések gyakorlatilag ebben az évben véget is érnek.
Az albizottsági ülésen jelenlévő ellenzéki képviselők pártállástól függetlenül vitatták, hogy az állami földeket szükséges-e értékesíteni. Szerintük a földeladás csökkenti az állam mozgásterét, vagyonát. Voltak olyanok, akik véleményüket indulatosabban fogalmazták meg. Az ülést követően az MSZP jelenlévő képviselői – Harangozó Gábor, Gőgös Zoltán, Legény Zsolt – sajtótájékoztatót tartottak, amelyen kifogásolták, hogy sok részlet még nem tisztázott. Legény Zsolt szerint gyanítható, hogy lesznek visszásságok az értékesítés körül. Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: a kérdéskör kapcsán a kormányon belüli feszültségek is láthatóvá váltak. Harangozó Gábor hozzátette: a mostani albizottsági ülésen választ kellett volna kapni arra, hogy miért kell hirtelen eladni az állami földeket. Erre nem volt válasz – mondta az országgyűlési képviselő.
Az LMP is a földeladás ellen van. Hétfőn délután országszerte tizenkét helyszínen szervezett a párt forgalomlassító demonstrációt. Hétfőn este Budapesten, a Kossuth téren néhány száz tiltakozó részvételével demonstrációt szerveztek, ahol a kezdeményező párt mellett az MSZP, a Jobbik, a PM politikusa, az Élőlánc elnökségi tagja, valamint Ángyán József korábbi fideszes agrárállamtitkár is felszólalt a tervezett földeladás ellen.
„Nem erről volt szó” – jelentette ki a demonstráción Ángyán József, aki szerint felhatalmazás nélkül adják el a stratégiai nemzeti vagyont, ezért erkölcstelennek és alkotmányellenesnek minősítette a folyamatot. Bírálta, hogy a tőkeerő fogja eldönteni, kié lesz ez a vagyon.
