Bár Oroszország szíriai beavatkozásának nem ez az elsődleges célja, harci gépeik a lázadók bombázása során egyúttal a közel-keleti országban harcoló csecsenekre is csapásokat mérnek – olvasható az AFP friss elemzésében.
Az orosz légierő szeptember 30-a óta hajt végre légicsapásokat Szíriában, a harci gépek a kormányhadsereget szorongató felkelőknek elsősorban a nyugati Latakia, valamint az északnyugati Aleppó és Idlíb tartományban lévő állásait bombázzák. Szakértők szerint az ezen területeken tevékenykedő lázadók jelentős része Oroszország észak-kaukázusi részéről, Csecsenföldről és Dagesztánból, illetve két közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságból, Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkezett. 2012 óta fegyveresek ezrei utaztak Csecsenföldről Szíriába, hogy csatlakozzanak a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők ellen harcoló felkelőkhöz.
Thomas Pierret, az Edinburgh-i Egyetem professzora kiemelte, hogy bár a gyakran orosz állampolgárságú csecsen harcosok szíriai jelenléte nem volt meghatározó fontosságú Vlagyimir Putyin elnöknek a légicsapások megindításáról szóló döntésében, az orosz–csecsen háború harmadik felvonása zajlik jelenleg a közel-keleti országban.
Az első csecsenföldi háború 1994 és 1996 között zajlott, majd a csecsen szeparatistáknak tulajdonított oroszországi terrorcselekmények nyomán Moszkva 1999-2000 folyamán újabb véres háborút vívott az Észak-Kaukázusban. Az első kaukázusi fegyveresek 2012 nyarán jelentek meg Szíriában, többségük az Aleppóért folyó harcokhoz csatlakozott. A jó katonák hírében álló kaukázusi harcosok – akiket arab fegyvertársaik általánosítva csecseneknek neveznek még akkor is, ha az orosz Kaukázus egy másik részéből származnak – egy része korábban az iraki és az afganisztáni háborúban is részt vett.
Grigorij Svedov, a Kavkaz-uzel.ru szakportál főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a két régió, a Kaukázus és a Közel-Kelet ezen része között történelmi kapcsolatok vannak. Jordániához hasonlóan Észak-Szíria lakosságának egy része is kaukázusi származású, az 1870-es években zajlott orosz–török háború alatt és után e térségből sokan a Közel-Keletre költöztek. „Vannak olyan területek, ahol erősen koncentrálódnak a kurnyikok, a lakok, az avarok, a darginok és persze a cserkeszek” – mondta a szakember a Dagesztánban és Kabard-Balkárföldön élő népcsoportokra utalva.
Az OSDH emigráns szervezet arról számolt be, hogy jelen pillanatban legalább kétezer, Csecsenföldről, Dagesztánból és Oroszország más részeiből érkezett fegyveres harcol Szíriában.
Andrej Novikov, a Független Államok Közössége (FÁK) terrorellenes központjának vezetője szerint egyedül az Iszlám Állam soraiban kétezer orosz állampolgár harcol. A kaukázusi fegyveresek Idlíb, Aleppó és Latakia tartományban koncentrálódnak, ahol sokan közülük az al-Kaida szíriai ágának tartott an-Nuszra Front soraiban harcolnak. Idlíb és Latakia tartományban egy másik csoport, az Ajnad Kavkaz (Kaukázus Katonái) is jelen van.
Roman Caillet szakértő szerint az oroszok ebből kifolyólag azt gondolhatják, hogy jobb az an-Nuszra Frontra fókuszálni, mivel az IÁ-t már bombázza az Egyesült Államok vezette koalíció.
Az intervenció kezdete óta orosz illetékesek nyilvánosan nem tettek említést az Oroszországból érkező harcosok szíriai jelenlétéről, ám Putyin a beavatkozás első napján azt mondta: „gyorsan kell cselekedni, fel kell venni a harcot a fegyveresek és a terroristák ellen az általuk uralt területeken, le kell őket győzni, és nem megvárni, amíg ők jönnek el hozzánk”. Az OSDH első embere szerint „az oroszok a szíriai csecsen harcosokat veszik célba, hogy leszámoljanak az általuk jelentett fenyegetéssel, még mielőtt terrorcselekményeket hajtanának végre Oroszországban”.
Alekszej Malasenko politológus, a moszkvai Carnegie Központ szakértője lehetségesnek tartja, hogy a szíriai beavatkozás nyomán újabb terrortámadásokat fognak elkövetni Oroszországban, de – mint mondta – „mindenesetre fel kell rájuk készülni”.
