Megszületett a döntés, hogy az UNESCO Végrehajtó Tanácsa október 21-i ülésén megvitatja a Koszovó UNESCO-ba való felvételének kérdését.
Tegnapi ülésén a Végrehajtó Tanács egyhangúlag fogadta el az egy hét múlva megtartandó ülés napirendi javaslatát, így Koszovó felvétele a 43. napirendi pont lesz. Ha a VT esetleg meg is szavazza Koszovó felvételét, a döntést az UNESCO Általános Közgyűlésének is meg kell erősíteni. Az Általános Közgyűlés következő ülését novemberben tartják meg. A tagállamok kétharmados támogatására lesz szükség Koszovó felvételéhez.
A VT tagjainak legtöbbje tegnap kifejtette, az, hogy megszavazták a napirendi javaslatot, még nem jelenti azt, hogy magán az ülésen is megszavazzák Koszovó felvételét. Minden szuverén államnak jogában áll kifejteni véleményét ezzel a kérdéssel kapcsolatban, nyilatkozta a sajtónak Nagy-Britannia képviselője a VT-ben.
Ehhez hasonló szellemben nyilatkozott Spanyolország képviselője is: „A napirendre tűzés nem vetíti előre a VT ülésének kimenetelét. Továbbra is vannak országok, amelyek nem ismerték el Koszovó államiságát.”
Szeptemberben Albánia indítványozta, hogy az UNESCO Végrehajtó Tanácsa tűzze napirendjére Koszovó felvételének kérdését.
Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök szerint piszkos játék folyik Szerbia ellen, ezért jó lenne, ha az országban nemzeti konszenzus alakulna ki Koszovó tekintetében. Ennek szükségességét csak tovább fokozza a tény, hogy az Európai Unió mindinkább támogatja Koszovó bekapcsolását és felvételét a különböző nemzetközi szervezetekbe, fűzte hozzá az államfő.
– Nemzeti konszenzus kialakítása szükséges azzal kapcsolatban, hogy miként tárgyaljunk a jövőben Pristinával. Úgy tűnik, hogy a nyugati országok álláspontja szerint nem Pristinát, hanem Koszovót kellene emlegetni a különböző dokumentumokban. Szerbia sokat tett azért, hogy Koszovó ne váljék az UNESCO tagállamává. Több országnak is levelet küldtünk, valamint 2004-ben készült videofelvételeket mellékeltünk levelünkhöz. Ezeken a felvételeken jól látszik, hogy hogyan is őrzik Koszovóban Szerbia nemzeti értékeit. Pénteken ismét beszélgetni fogok az államfőkkel és nagykövetekkel, és rámutatok, hogy miért nem kellene Koszovót felvenni az UNESCO-ba. Vannak azonban olyan történések is, amelyeket nem befolyásolhat az ember. Letaglóz, hogy mennyire piszkos játékot űznek Szerbiával. A Brüsszelben folytatott párbeszéd ellenére a nyugati országok megpróbálják Koszovót minél inkább bevonni a nemzetközi szervezetek munkájába. Ez illetlenség. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy kinek és miért is jó a brüsszeli párbeszéd. Ha ők mindent megkapnak, vajon igazságos-e, hogy velünk szemben újabbnál újabb feltételeket állítanak fel? – fogalmazott Nikolić.
Ivica Dačić külügyminiszter hiszi, hogy még semmi sem veszett el, és egyáltalán nem biztos, hogy Koszovó végül felvételt nyer az UNESCO-ba. Hiába ismerték el bizonyos tagállamok Koszovó államiságát, feltételezhető, hogy még ezek mindegyike sem támogatja felvételét az UNESCO-ba, véli Dačić.
– A tényállás az, hogy az UNESCO Végrehajtó Tanácsának 58 tagállama közül 32 ismerte el Koszovó államiságát. Ez persze kellemetlen helyzetet teremt, hiszen a Koszovót elismerő államok most nyomást gyakorolnak a Koszovót el nem ismerő országokra, hogy vagy ne vegyenek részt a szavazáson, vagy tartózkodjanak a szavazás alkalmával. Meg vagyok győződve arról, hogy olyan államok is tartózkodni fognak a szavazástól, amelyek elismerték Koszovó államiságát, mivel úgy vélik, hogy korai lenne az UNESCO-ba való felvétel. A diplomácia eszközeivel mindent megteszünk azért, hogy a dolgok kimenetele Szerbiára nézve legyen pozitív. Szerbia álláspontja az, hogy Koszovó felvételéről egyáltalán nem kellene még szavazni. Pillanatnyilag a Belgrád és Pristina közötti, brüsszeli párbeszédnek kellene középpontban állnia – magyarázta Dačić.
