A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Konzultációs Központja jövőre ünnepli megalakulásának, az oktatás megkezdésének a huszadik évfordulóját, az első ünnepi rendezvény decemberben lesz, és jövőre számos esemény fog kapcsolódni a jubileumi évhez. A zentai konzultációs központ vezetőjét, dr. Lengyel Lászlót arra kértük, foglalja össze, hol is tart napjainkban a felsőoktatási intézményben folyó munka, milyen szakok nyíltak idén ősszel, és milyen változások várhatók a közeljövőben, annál is inkább, mivel nemrégiben a Karađorđe utcában elkészült egy új, impozáns létesítmény, az agrárinnovációs iroda.
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Konzultációs Központja (Gergely Árpád felvétele)
– Rendszerbeli átszervezés előtt állunk, ami azt jelenti, hogy a zentai konzultációs központ január elsejétől a gödöllői Szent István Egyetemhez fog tartozni, de az oktatott szakok területén nem lesz változás. Idén ősszel immár a huszadik generációval kezdtük meg a munkát a kertészmérnöki és a környezetgazdálkodói agrármérnöki BSc alapszakon. Mivel alapképzésről van szó, a hallgatók hét szemeszterben sajátíthatják el a tudnivalókat. A két szakon jelenleg összesen 65 hallgatónk van. Az alapdiploma feljogosít a mesterképzésre, amelyre Újvidéken vagy Budapesten egyaránt beiratkozhatnak a Zentán végzett személyek. Eddig már több mint 360 hallgató szerzett alapdiplomát nálunk.
Jövő őszre még indítunk egy generációt a környezetgazdálkodói agrármérnöki szakon, utána pedig újabb szakot fogunk indítani. A kertészmérnöki alapképzés folyamatos lesz a jövőben is, ez egy gyakorlatorientált képzés, amely inkább az önálló gazdálkodásra készít föl. A környezetgazdálkodói szak inkább vezetőképzés, több mindent tanulnak a hallgatók, szélesebb látókört ad a képzés, kevesebb gyakorlattal. Ezen a szakon előnyt jelent a jó kommunikációs képesség, az idegennyelv- és a számítógép-ismeret. Az oktatás továbbra is teljesen ingyenes. A diákoknak államilag támogatott jogviszonyuk van.
A hallgatói létszám az elmúlt három évben évente tíz százalékkal csökkent, ami általában jellemző a felsőoktatásra. Mi is inkább a képzési program differenciálására törekszünk, inkább kisebb létszámmal, de nagyobb választékkal indítunk szakokat. A tanítás mellett egyre többet foglalkozunk szaktanácsadással, különböző szakmai napok és téli előadások megszervezésével. Tanárainkat igyekszünk bevonni a kutatási programokba.
Az új agrárinnovációs iroda kettős céllal épült, az egyik, hogy otthont adjon az induló mesterképzéseknek. A mesterképzést már idén ősszel el szerettük volna kezdeni, de az intézményi átalakulás miatt csúszik az engedélyezése, jövőre már elindulhat. Az infrastruktúra és az oktatástechnika a rendelkezésünkre áll. A másik célunk a szaktanácsadás bővítése, már eddig is jelentkeztek cégek, amelyek fejlesztési terveihez szakembereink a tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel hozzá tudtak járulni. Hat-hét ötlettervet dolgoztunk ki, amelyeket továbbadunk különböző fejlesztési programokat támogató alapítványoknak, minisztériumoknak. Részt veszünk térségünk fejlesztési stratégiáinak az összehangolásában, sokszor kapunk meghívást szerbiai és magyarországi szakmai fórumokra, konferenciákra, hogy tartsunk előadásokat, véleményezzünk szakmába vágó dokumentumokat.
Magyarországi egyetemekkel és kutatóintézetekkel együttműködve dolgozunk különböző innovációkra és fejlesztésekre irányuló EU-s pályázatokon. Az egyik készülő pályázatunkba bevontuk az erdélyi Sapientia egyetemet, emellett horvát, szlovén és osztrák partnereink is vannak – mondta Lengyel László.
