Az aracsi pusztatemplom mellől eltávolított kereszttel és kopjafákkal kapcsolatos cikkezésben Horvát Lehel szabadkai építőmérnök azt tartja a leginkább lesújtónak, hogy a sajtó munkatársai nem jártak utána körültekintően a tényeknek. Mint azt lapunknak nyilatkozva megjegyezte, a tényállás feltárása helyett téves információkkal borzolták fel az egész Kárpát-medence – és ezen belül Vajdaság – magyarságának a kedélyeit.
Horvát Lehel: A szerkezet olyannyira rossz állapotban volt, hogy amikor hozzányúltunk, a kereszt keresztgerendája kettétört és lezuhant (Molnár Edvárd felvétele)
– Örülök, hogy a többnapos cikkezést követően végre elkezdték körbejárni a témát. A Magyar Szó csütörtöki számában még téves információk láttak napvilágot, pénteken viszont már a valós tényállásról tájékoztatták az olvasótábort, amely remélhetőleg megnyugszik ezt az írást követően. Jó lenne, ha az újságírók előbb tájékozódnának, és csak azután közölnék a híreket – fogalmazott Horvát Lehel, aki különösen felháborítónak találja, hogy egyes médiumok még pénteken is műkincsrablást emlegettek tudósításaikban, holott addigra mindenki értesülhetett arról, hogy a keresztet és a kopjafákat egy engedélyezett filmforgatás miatt távolították el ideiglenesen.
Az építőmérnök elmondta, hogy a haranglábat a Vajdasági Magyar Szövetség megbízásából és pénzéből építette 2004-ben a pusztatemplom mellett. Ebből adódik, hogy a harangláb – a sajtóban korábban leközölt állítással ellenben –, nem az ő tulajdonát képezte, mutatott rá Horvát Lehel.
– A filmesek szaktanácsadóként hívtak a helyszínre a keresztek lebontásához. Ez meg is történt. A csavarokat lebontottam a kopjafákról, majd azokat elhelyeztem a pusztatemplomnál a műemlékvédők felügyelete mellett dolgozó munkások konténerében. Természetesen nem szemeteskonténerről van szó. A nagy keresztet mérete miatt nem tudtuk a konténerben elhelyezni. Mindez félóra alatt bármikor visszaállítható, senkinek nem kell pánikba esnie. Ami a haranglábat illeti, szétkorhadt a párnafa, amelyre a két tartóláb támaszkodott, és ezeknek a tartólábaknak az alsó része is szétkorhadt, ugyanúgy, mint a nagy kereszt keresztgerendája. A szerkezet olyannyira rossz állapotban volt, hogy amikor hozzányúltunk, a kereszt keresztgerendája kettétört és lezuhant. Ennek láttán lebontottam a haranglábat. Nem mertem ott hagyni, nehogy valaki elvigye tűzifának. Elhoztam és most egy biztos helyen, a tulajdonomban álló telken őrzöm. Bárki megtekintheti, és meggyőződhet állapotáról. Ha lesz a VMSZ-nek vagy a Magyar Nemzeti Tanácsnak szakembere, akkor szívesen konzultálok vele, hogy hogyan lehet a haranglábat helyre-, majd visszaállítani. Egyébként szerintem szerencsés körülményként tekinthetünk arra, hogy a filmesek éppen ott kívántak forgatni, mert egyébként talán tragédia is történhetett volna. Az aracsi pusztatemplomba buszokkal vitték az iskolás gyerekeket, ami természetesen jó, ugyanakkor folyamatosan veszélyben voltak, mert a haranglábban már csak a szentlélek tartotta a lelket. Mellékesen jó lenne, ha a haranglábért aggódók tudnák, a szenteltvíz még nem elegendő. Az egész faszerkezet fenyőfából készült, tizenegy évvel ezelőtt. Jobb lett volna tölgyfából, mert az kiállja az időjárási viszontagságokat, arra viszont azt mondták, hogy túlságosan drága. Éppen azért, mert fenyőfából készült, folyamatosan karban kellett volna tartani – favédelem. Ez azonban tudtommal nem történt meg, nem viseltek gondot a haranglábra – magyarázta Horvát Lehel.
Bicskei Zoltánt, az Álom hava című magyar–szerb koprodukciós film rendezőjét szintén felkerestük kérdéseinkkel. Filmforgatással kapcsolatos elfoglaltságaira hivatkozva ezúttal elutasította lapunk újságíróját, ígéretet tett azonban arra, hogy egy későbbi időpontban nyilatkozik.
