Egymás után jelentik be az európai légitársaságok, hogy nem repülnek Egyiptomnak abba a térségébe, ahol a múlt szombaton lezuhant egy orosz utasszállító repülőgép. A Metrojet légitársaság Airbus A321-es gépén – Sarm es-Sejk népszerű üdülőközpont repülőteréről – 224-en utaztak Szentpétervárra, de a felszállás után lezuhantak a Sínai-félszigeten.
A katasztrófát senki sem élte túl. Az áldozatok túlnyomó többsége orosz. Bár a tragédia okát népes szakértőcsoportok vizsgálják, még mindig nem tudni, miért vált végzetessé az utazás.
Elképzelhető, hogy az orosz légitársaság – a hatóság hanyagsága és sorozatos mulasztásai miatt – gyatra műszaki állapotú repülőgépekkel működik, s ez okozta az egyiptomi járat vesztét. Az is lehet, hogy valami más.
Hozzáértők egy része a gép mozgásából arra következtet, hogy a fedélzeten valami felrobbant. Ők nem beszélnek pokolgépről, de azt elképzelhetőnek tartják, hogy ez a „valami” a hajtómű, esetleg az üzemanyagtartály lehetett.
A szakértők mindenesetre megosztottak. Ezért sorra jelennek meg a találgatások, feltételezések.
Sokan terrorista merényletre gyanakszanak. Mindjárt a szerencsétlenség után szárnyra kapott a hír, mely szerint a repülőt esetleg iszlám fanatikusok lőtték le. A Sínai-félsziget ugyanis régóta lázadó fegyveresek rejtekhelye.
Az Iszlám Állam (IÁ) már a tragédia napján magára vállalta az akciót. A dzsihadista szervezet egyiptomi szárnya azt állítja, hogy emberei pusztították el a repülőt. Talán bosszúból és első, véres figyelmeztetésként azért, hogy Oroszország szeptember végén légicsapásokat indított Szíriában a Bassár el-Aszad elnök vezette rezsim ellen harcoló felkelők és az ország jó részét ellenőrző IÁ célpontjai ellen.
Bizonyítani senki nem tudja a terrorakció tényét. Moszkva szerint találgatásról van szó, s ezért visszautasítja a merénylettel kapcsolatos spekulációkat.
Való igaz, az eddigi nyilatkozatok csupán feltételezésként említik a lehetőséget. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is csak valószínűsíti, hogy valaki az IÁ megbízásából robbanószerkezetet csempészhetett fel a gépre, s ez okozhatta a tragédiát.
Az viszont biztosnak tűnik, hogy a Sarm es-Sejk-i repülőtér (amely a második legnagyobb Egyiptomban) biztonsági és ellenőrzési szempontból csapnivalóan teljesített. Az orosz gép lezuhanása után a reptéren tartózkodó brit turisták panaszolták el, hogy több őr is aludt, néhányan pedig – munkavégzés helyett – a mobiltelefonjukon játszottak. Akadtak olyanok is akiket – elmondásuk szerint – egy korrupt reptéri alkalmazott húsz angol font (28 euró) baksisért soron kívül, ellenőrzés nélkül juttatott fel a Nagy-Britanniába tartó járatukra.
A kifogásolt biztonsági rendszer megannyi hiányosságára a hét derekán is fény derült, amikor illetékesek szúrópróbaszerű ellenőrzést végeztek a helyszínen.
Az elmúlt napokban Hollandia, Írország, Nagy-Britannia és Ukrajna megtiltotta utasgépeinek, hogy a szerencsétlenség helyszíne közelében repüljenek át a Sínai-félsziget felett. Az érintett légitársaságok átmenetileg járatokat sem indítanak Sarm es-Sejkbe. London pedig jelezte: különgépekkel hazautaztatják a térségben rekedt csaknem húszezer brit turistát.
A történtek miatt Egyiptom és Oroszország is rendkívül kellemetlen helyzetbe került. Ha pedig bebizonyosodna, hogy valóban (pokolgépes) merénylet történt, az még nagyobb bajba sodorná mindkét országot, amelyek az utóbbi években egészen jól kijöttek egymással. Több területen bővítették az együttműködésüket. Az USA támogatását élvező Kairó ráadásul orosz fegyverek beszerzésétől sem riadt vissza.
A terrortámadás (lehetőségének) emlegetése ugyanakkor épp kapóra jön azoknak, akik kezdettől fogva bírálják az oroszok szíriai katonai akcióit. Meg azoknak is, akik már korábban figyelmeztettek: ha Moszkva (légi erejével) beavatkozik a közel-keleti országban (Aszadék oldalán), számolnia kell az IÁ bosszújával, és az orosz érdekeltségek ellen irányuló fanatikus iszlamista szervezetek támadásaival.
A Kreml azonban minden eszközzel igyekszik megakadályozni a terrortámadásról és a merényletről szóló híreszteléseket. Közben rendszeresen ismételgeti azt is, hogy a repülőgép-szerencsétlenség és a szíriai beavatkozás között nem kell kapcsolatot keresni.
Bár sokan továbbra is összefüggést látnak a kettő között, Vlagyimir Putyin aligha gondolja meg magát Szíria ügyében. Az orosz elnök már közölte: amit Moszkva eltervezett Szíriában, azt végre is hajtja.
Kairó még a Kremlnél is határozottabban cáfolja és visszautasítja a terrorista támadás lehetőségét. Magatartása érthető, hiszen fő célja eloszlatni még csak a látszatát is annak, hogy képtelen ellenőrizni saját reptereit, a Sínai-félszigetet és távol tartani területétől az IÁ-t, valamint a többi veszélyes szervezetet. Ha ugyanis ennek a fordítottja derülne ki, az súlyos csapás lenne az ország presztízsére és idegenforgalmára.
Egyiptom számára rendkívül fontos, hogy az elmúlt évek véres, bizonytalanságokkal teli és zűrzavaros időszaka, belső hatalmi harcai után végre megnyugodjanak a kedélyek. Ez létérdeke, egyszersmind nélkülözhetetlen a gazdaság fellendítéséhez, aminek egyik kulcsfontosságú ágazata épp a turizmus.
A külföldiek és a nyaralókat szállító repülőgépek elmaradása (terrorveszély esetén) tehát nagyon érzékenyen érintheti az országot. A gyengélkedő gazdaságot ugyanis jelentősen befolyásolja az idegenforgalom, amelynek a piramisok és a fáraók korából maradt emlékek mellett egyik fő vonzereje épp a Vörös-tenger partján fekvő Sarm es-Sejk.
Tavaly egyébként a legtöbben (3,1 millióan) épp Oroszországból érkeztek Egyiptomba, ahol csaknem 2,5 milliárd dollárt költöttek.
Az arab országnak összesen 7,3 milliárd dollár bevétele származott 2014-ben a turizmusból. Ezért erre az évre már nagyra törő tervekkel állt elő, de ezek egy része kútba esett. Részben a szeptemberi incidens miatt (amikor rendőrök mexikói turistákat lőttek le, mert terroristának nézték őket), részben a múlt szombati légi katasztrófa és az azt övező bizonytalanság miatt.
