Július vége óta zajlik a regionális hulladéklerakó telep kiépítése Békova és Orom között. Jelenleg az ideiglenes közlekedőutak építése zajlik, a hulladéklerakó teljes kiépítése pedig 2017. január 28-ig be kell, hogy fejeződjön. Az elkövetkező egy évben zajlik majd a polgárok tájékoztatása is, kétkukás rendszer bevezetése várható. A beruházás részleteiről tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a projekt képviselői.
Szabadka és Zenta mellett Magyarkanizsa, Topolya, Kishegyes, Csóka és Törökkanizsa azok a községek, amelyek közösen ruháznak be ebbe a projektbe, s amelynek köszönhetően a teljes régióban rendeződik a hulladékelszállítás és feldolgozás kérdése. A szabadkai régióban 260 000 lakos él, a becslések szerint egy háztartásban évente 1000 kilogramm hulladékot termelnek – mondta el Kikity Andrea, a Regionális Hulladéktároló Kft. igazgatónője.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere a tegnapi sajtótájékoztatón a hulladéktároló kapcsán kiemelte annak a fontosságát, hogy az önkormányzatnak az elkövetkező egy évben teljes mértékben át kell szerveznie ez eddig bejáródott hulladékbegyűjtést és ez hatalmas feladat. Kiemelte annak fontosságát is, hogy a beruházást az Európai Unió támogatja és felügyeli.
Stana Božović, a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium illetékes államtitkára a tegnap Szabadkán megtartott sajtótájékoztatón arról szólt, hogy ez lesz a kilencedik regionális hulladéklerakó központ, a nyolcadikat nemrég nyitották meg Pancsován. Az EU-s elvárás, a stratégia és a törvény is összesen 26 ilyen regionális központ létrehozását irányozza elő.
– Szerbiában évente 2,5 millió tonna hulladék gyülemlik fel. Az elkövetkező időszakban mintegy egymilliárd eurót kell beruháznunk a nagy infrastrukturális projektekbe, amelyek a hulladékfeldolgozást illetik. Az országban jelenleg a hulladék mindössze 5 százalékát hasznosítjuk újra, s az sem mellékes adat, hogy a polgárok mintegy hatvan százalékának áll rendelkezésére a hulladékelszállítás. Az újrahasznosítás terén mindenképp szeretnénk elérni az ötven százalékot, az utóbbi területen pedig, vagyis a háztartások lefedettségét illetően a száz százalékot – mondta az államtitkár asszony, majd hozzátette, a hulladékfeldolgozás a legnehezebb és legdrágább beruházás, de a környezetünk és saját egészségünk érdekében elkerülhetetlen ezeknek a problémáknak a megoldása. Kiemelte, pontosan tisztában van a kormány azzal, hogy hol tart az ország, mennyibe kerülnek a beruházások, amelyeket meg kell valósítani, és hogy mi a cél, amit el szeretnének érni.
Kikity Andrea a beruházás részletei kapcsán elmondta, a regionális hulladéklerakó létesítményeit a depóniatest két kazettája, a hulladékválogató rész, a komposztáló, a csurgalékvíz-tisztító telep, a depóniagáz-égető berendezés, az igazgatási épület, a belső közlekedőutak, az infrastruktúra, a három átrakóállomás és három, különálló újrahasznosító udvar képezik. A beruházás összértéke csaknem 25 millió euró. A beruházás második fázisa a jelenlegi szeméttelep felszámolását és az illegális hulladéklerakók felszámolását foglalja magában, illetve két további kazetta kiépítését, amelyre, az igazgatónő szavai szerint az elkövetkező 10–12 évben nem lesz szükség. Folyamatosan, az anyagi lehetőségekhez mérten zajlik majd a lerakó fejlesztése is, hiszen a legmodernebb feldolgozást a polgárok jelenlegi életszínvonala miatt nem engedhetik meg maguknak, ekkor ugyanis nagyon drága lenne a szolgáltatás.
Elena Janković, a beruházás szakmai képviselője az újrahasznosítás fontosságáról beszélt, többek között arról, hogy a polgároknak be kell látniuk, s el kell fogadniuk, hogy a hulladékot a jövőben hasznosnak lássák. A rendszer működése kapcsán elmondta, minden háztartás két kukát kap majd, az egyikbe az újrahasznosítható hulladékot teszi majd – papír, karton, PET palack, fémdobozok és egyéb, a másikba pedig a vegyes, újra nem hasznosítható hulladékot. Mindkét kuka ezt követően keresztül megy további szelekción, így a vegyes kukából származó hulladék nagy része is valószínűleg újrahasznosításra kerül például a komposztálóban. A szelekciót végző vonalnak a hulladéklerakóban napi 280 tonna lesz a kapacitása.
Szerbiában jelenleg mintegy 3500 illegális szemétlerakó van, ezeket 25 éven belül szeretnék felszámolni.
