A hagyomány nemcsak a múlthoz köt, hanem a jövőben is megtart – mondta Áder János köztársasági elnök a Szent Márton-évet megnyitó beszédében, amelyet szerdán Pannonhalmán, az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek által bemutatott szentmise végén mondott el.
Szent Márton életpéldája 1700 évvel a születése után arra tanít, hogy egy több mint ezeréves kultúra ma is élő alkotóerő. „Meg kell mutatnunk, hogy van bennünk figyelem és megértés a körülöttünk élők gondjai iránt, hogy az alázat nem divatjamúlt tulajdonság, és hogy az emberi munkának ma is célja, értelme és becsülete van” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Áder János beszédet mond a pannonhalmi bazilikában (Fotó: MTI)
Áder János felidézte: több mint ezer éve Géza fejedelem azért alapította és azért szentelte Szent Mártonnak a pannonhalmi apátságot, mert „tudta, hogy nemcsak a térképen kell megtalálnunk a helyünket”. Tudta, hogy a formálódó Európa a királyok patrónusát, a keresztény uralkodói erények őrzőjét tiszteli Szent Mártonban.
„Szent Márton ma is itt van a Pannonhalmi Főapátság több mint ezer évre visszatekintő jelen idejében, az ősi falakban és a megőrzött szellemiségben. Az imádkozásban éppúgy, mint a mindennapi munkában. És ott van mintegy félszáz magyar település nevében, határon innen és túl” – mondta az államfő.
Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: Szent Márton püspöki küldetése során egyszerre volt „újszerű, személyes és nagyszabású”. Látogatta a falvakat, megismerte a szegény telepesek és a nagybirtokon élő rabszolgák nyomorúságát. „Márton nagy koncepciója – ha tetszik püspöki stratégiája – a vidék evangelizálása volt” – mondta a bíboros.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent Márton-emlékévet, a kormány pedig márciusban nyilvánította emlékévvé 2016-ot. Az emlékév egyházi eseményei Márton-naptól (november 11.) a következő évi Márton-napig tartanak.
Tours-i Szent Márton Panonniában, Savariában, azaz a mai Szombathelyen született. Még gyerekkorában Páviába került, majd onnan katonaként Galliába. Szent Márton 1020 éve védőszentje a pannonhalmi bencés apátságnak. A nyugati kereszténység közkedvelt katonaszentje a középkorban Magyarországon is nagyon népszerű volt, Szűz Mária után neki szentelték a legtöbb templomot.
