A kormányzat különböző programokkal kívánja segíteni a Kárpát-medencében szórványban élő magyarság megmaradását – jelentette ki a Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap Budapesten a magyar szórvány napja alkalmából, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által a Magyarság Házában rendezett konferencián.
Az Országgyűlés november elején nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. Ennek nyomán az idén először tartották meg hivatalos formában az eseményt az egész Kárpát-medencében. Erről a napról néhány éve az erdélyi magyarság már megemlékezik.Hozzátette, hogy a határon túli magyarság fele, több mint egymillió ember szórványban él.
Az államtitkár a konferencián emlékeztetett, hogy a kezdeményezés Erdélyből, Böjte Csaba ferences atyától származik, majd felkarolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Tavaly a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma indítványozta az Országgyűlésnek, hogy hozzon határozatot a nap egész Kárpát-medencei megtartásáról, és a döntés meg is született november 3-án. Potápi Árpád János a szórványban élő magyarokat segítő programok között említette a Petőfi Sándor-programot, amelynek keretében 50 ösztöndíjas segíti művelődésüket, oktatásukat.
A Határtalanul program keretében magyarországi, illetve határon túli iskolások látogathatják meg egymást, illetve a Szakképzés éves program nyomán 128 határon túli diák tölthette egy hónapos szakmai gyakorlatát Magyarországon.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy gazdasági eszközökkel is támogassa Magyarország a szórványban élő magyarság helyben maradását, hiszen sokan elhagyják szülőföldjüket, így elveszítik kultúrájukat, identitásukat is.
„Sokat tehetünk azért, hogy a magyarság egy fejlődő korba lépjen a következő években, évtizedekben” – fogalmazott Potápi Árpád.
A rendezvényre Erdélyből, Szlovéniából a Muravidékről, Horvátországból, Kárpátaljáról és a Felvidékről látogattak el a szórvány magyarság képviselői, akik elhozták hagyományos termékeiket is Budapestre.
ELFOGADTÁK AZ ÚJ SZÓRVÁNY CSELEKVÉSI TERVET
A magyar szórvány napján tartott temesvári konferencia résztvevői tapssal fogadták el vasárnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új szórvány cselekvési tervét – írta az MTI.
A terv azokat a konkrét eszközöket veszi számba, amelyekkel az RMDSZ támogatni szeretné a romániai magyar szórványt az identitása megőrzésében. A dokumentum akkor válik hatályossá, ha az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa is megszavazza.
„A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra” – idézte Kovács Péternek, az RMDSZ ügyvezető elnökének a konferencián elhangzott beszédét a szövetség hírlevele. Az ügyvezető elnök hozzátette: fontos lehet a konferencia, de attól még valakinek meg kell tankolnia az iskolabuszt, valakinek meg kell főznie az ebédet a szórványkollégiumban, és mindezt valakinek ki is kell fizetnie.
„Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a Gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni” – utalt az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra a programjára, amely a tömb magyar vidékek iskoláiba próbálja csábítani a szórványból a magyar gyermekeket.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke arra emlékeztetett, hogy november 3-án alig pár tartózkodással fogadta el az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely szerint november 15., Bethlen Gábor (1580–1629)erdélyi fejedelem születésnapjának és halálának évfordulója a magyar szórványközösség napja legyen. „Mindannyian egyetértünk abban, hogy Magyarország nemzetpolitikai minimuma, hogy a magyar szórvánnyal foglalkozzon” – fogalmazott Pánczél Károly. A politikus jogos elvárásnak tartotta, hogy a szórványban kulturális, a tömb magyar vidékeken pedig területi önrendelkezés illesse meg a magyar közösséget.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke elmondta: az új cselekvési tervben hangsúlyt fektetnek a minőségi magyar oktatás kiterjesztésére, a magyar közösségi terek kialakítására, az ifjúsági programokra, a magyar házak hálózatba szervezésére. Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás veszélye. Megjegyezte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó elképzeléseket először Kolozsváron alkalmazzák kísérleti jelleggel, és a tapasztalatok alapján dolgozzák ki az átfogó programcsomagot.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének az elnöke elmondta: a Bánságban annak ellenére „van magyar élet”, hogy az 1992-ben még 77 ezer fős Temes megyei magyar közösség mára kevesebb mint a felére apadt, és egyetlen olyan közigazgatási egység sincs a megyében, amelyikben többségben lenne a magyarság.
|
„ÉLJENEK A LEHETŐSÉGEIKKEL A SZÓRVÁNYBAN ÉLŐK” A szórványban élők felelőssége, hogy éljenek a törvény adta lehetőségeikkel, és ha ez nem működik, akkor fogalmazzák meg az elvárásaikat, amelyeket a magyar politika képes támogatni – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár vasárnap a Duna World műsorában. Az államtitkár elmondta: fontos továbbá, hogy ezek az emberek éljenek azokkal az adottságokkal, amelyekkel rendelkeznek, például azzal, hogy ismerik a magyar nyelvet, és azt megtanítják a gyermekeiknek is. „Ha ezt ők megteszik, akkor úgy gondolom, mindent megtettek annak érdekében, hogy megmaradjanak” – tette hozzá. |
