Kényszerszabadságon a sajtószabadság? Ez volt a címe a Magyar Mozgalom Közéleti Kávéház elnevezésű rendezvénysorozata aktuális estjének, amelynek vendégei a szabadkai Népkör nagytermében Németh János, a Szabadkai Rádió nyugalmazott újságírója és Ternovácz István, az Újvidéki Rádió szerkesztő-újságírója voltak.
A Kókai Péter moderálásával folyó beszélgetés során a vajdasági magyar újságírás két kiemelkedő egyénisége gazdag életpályáját idézte fel. A témák közül mindenképpen kiemelkedett a sajtószabadság, ezen belül pedig a cenzúra problémája. A két vendég számos régi, ezzel kapcsolatos történetet mesélt, ugyanakkor megállapították, hogy talán ma, amikor többpártrendszer meg demokrácia van, sokkal nagyobb nyomás nehezedik az újságírókra. Németh János felidézte azt a korszakot, amikor a kilencvenes években a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége olyan hírműsorokat készített, amelyek nem a miloševići propagandát tükrözték, hanem a valóságot.
Ternovácz az újságírói bátorságról beszélt, arról, hogy mennyire nehéz megtalálni azt a meredek vonalat, ahol egyensúlyozni lehet úgy, hogy az ember objektív is legyen, akár a sorok között is leírja vagy kimondja az igazságot és aközött, hogy az önkontrollt elveszítve esetleg a saját vesztébe rohanjon. Kiemelte: ne gondolja senki, hogy a vajdasági magyar újságolvasó, tévénéző, rádióhallgató ne tudna a sorok között olvasni.
A közönségből érkező kérdésekre válaszolva, hogy a jelen körülmények között is ezt a hivatást választanák-e, mindketten elmondták, az újságírás annyi szépet és jót adott nekik, hogy a nehézségek, a nyomásgyakorlás ellenére is ezzel foglalkoznának, ha újrakezdenék. Mindketten kiemelték: nyomásgyakorlás ide vagy oda, a legfontosabb, hogy az újságíró, pályáját, munkásságát áttekintve a tükörbe tudjon nézni. Érkezett olyan kérés, buzdítás is a jelenlévők részéről, hogy Németh János, aki már nyugdíjas éveit éli, folytassa megkezdett blogját, ossza meg a nagyérdeművel magánvéleményét az igencsak mozgalmas közügyekben.
