2024. augusztus 21., szerda

Kiegyensúlyozott költségvetés

Vučić csak saját jóslataiban hisz – Kezdetét vette a jövő évi büdzsé parlamenti vitája – Az életszínvonal mérsékelt növekedését szavatolja jövőre az államkassza a pénzügyminiszter szerint

A köztársasági parlament megkezdte a jövő évi költségvetés javaslatának vitáját. Mint ismeretes, Maja Gojković házelnök a minap bejelentette, hogy minden esély megvan arra, hogy a törvényes határidő előtt vagyis december 15-éig el is fogadják a 2016-os büdzsét.

A képviselőházban Dušan Vujović pénzügyminiszter beszélt a költségvetés részleteiről, de az ülés délutáni felében Aleksadar Vučić kormányfő is részt vett a vitában, miután Belgrádban bemutatta a jövő évre tervezett legfontosabb infrastrukturális projektumok könyvét. A miniszterelnök azt mondta, hogy a polgárok egy kiegyensúlyozott és jó költségvetést kapnak, ebben mindenki teljesen biztos lehet. Hozzátette, értékeli és szereti hallani a Pénzügyi Tanács véleményét, kritikáját is, de ma magával hozott minden egy évvel ezelőtti kritikát, mindazt, amit e tanács, ellenzéki pártok, médiumok állítottak az ország anyagi helyzetéről, csak azért, hogy bizonyítsa, a kormánynak lett igaza a pénzügyi helyzetre vonatkozó jóslatok tekintetében.

– Egy jó költségvetést fogunk meghozni, kiegyensúlyozott költségvetés, melynek alakítása során, mondhatom nyugodtan, meglehetősen konzervatívak voltunk. A bevételek magasabbak lesznek a vártnál, ezt az állításomat pontos adatokkal tudom igazolni, ennek ellenére azt javaslom, hogy a költségvetésben a bevételi oldalt is konzervatív módon kezeljük, ne várjunk el többet annál, amiben biztosak lehetünk, még ha minden jel arra mutat is, hogy megvalósíthatók ezek az elvárások. Azt végképp nem engedhetjük meg, hogy olyasmivel számoljunk, ami meg sem valósulhat – fogalmazott a miniszterelnök.

Emlékeztetett: a Pénzügyi Tanács azt jósolta, hogy a tavalyi 192 milliárd dináros költségvetési hiányt követően az idén az 230 milliárdot fog kitenni. A deficit azonban nem fogja átlépni a 65 milliárdot. A tanács képviselői azt is mondták, hogy gazdasági visszaeséssel kell az idén számolni, előbb a bruttó hazai termék fél százalékának, majd később másfél százalékának a szintjéről beszéltek, emlékeztetett. Kifejtette: ennek ellenére növekedés tapasztalható, egy százalékos az év végére, jövőre pedig két százalékossal, esetleg 2,5 százalékossal számolunk. Ennyit arról, ki méri fel jobban a gazdasági és pénzügyi helyzetet – húzta alá a kormányfő. Mint közölte, ennek ellenére maga sokkal jobban szereti hallani a Pénzügyi Tanács pesszimista jelentéseit, mint azoknak a pénzszóró politikusoknak a mondatait, akik állandóan a fizetések és nyugdíjak növelését követelik, miközben halvány fogalmuk sincs semmiről, legfőképpen pedig a költségvetésről és a pénzügyekről nincs.

Gyors felemelkedéssel és a pénzügyi szektor jelentős előrelépésével számol Dušan Vujović pénzügyminiszter, legalábbis ez derült ki parlamenti felszólalásából, melyben a költségvetés javaslatának részleteit taglalta. Az államkassza 2016-ban 997,4 milliárd dináros bevétellel, 1 119,2 milliárd dináros kiadásokkal, azaz 121,8 milliárdos költségvetési hiánnyal számol. Az eredmények a vártnál is jobbak lesznek, ígérte meg. Beszámolójában aláhúzta, hogy a 2016-ra tervezett pénzpolitikát akképp határozták meg, hogy az szavatolja az állam gazdasági és pénzügyi egyensúlyának a megtartását, s teljesítse a polgárokkal, gazdasági szubjektumokkal, nemzetközi pénzintézményekkel szembeni kötelezettségeket is. Azt az adatot vették figyelembe, hogy a jövő évben a bruttó hazai termék legalább 1,75 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami a tárcavezető szerint mindenképpen hozzá fog járulni a polgárok életkörülményeinek javulásához is. A közfogyasztás csökkentése, a közadósság növekedési ütemének lassítása is a fontos szempontok között szerepeltek.

– A költségvetési javaslat az ország makrogazdasági egyensúlyát támogatja, a társadalmi egyensúly megőrzését is, a gazdaság és a polgárok életszínvonalának mérsékelt növekedése mellett. Az ekképp megalkotott költségvetés kiegyensúlyozott viszonyt teremt az állam szociális és fejlesztésközpontú funkciója között – értékelte a pénzügyminiszter.