2024. május 6., hétfő

Az egyetemi autonómia nem akadályozhatja kisebbségi jogaink érvényesítését

Nyilas Mihály tartományi titkárral és Sóti Attilával, a VaMaDisz elnökével a Jogi Kar elleni jogi lépésekről és annak a hátteréről beszélgettünk
Nyilas Mihály és Sóti Attila (Ótos András felvétele)

Nyilas Mihály és Sóti Attila (Ótos András felvétele)

A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDisz) december 2-án diszkrimináció miatt beperelte az Újvidéki Egyetem Jogi Karát az újvidéki Felső Bíróságon. A keresetben az áll, hogy az egyetemi kar nem tette lehetővé a magyar diákoknak, hogy a saját anyanyelvükön felvételizzenek, és ezzel törvény sértettek, mivel a Tartományi Képviselőház 2015. április 8-ai rendelete kötelezi őket erre. A kar nem csupán szerbiai előírásokat sértette meg ezzel, hanem egy sor nemzetközi jogi rendelkezést is, hiszen diszkriminálta a magyar és a többi kisebbség tagjait.

Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár elöljáróban elmondta, hogy a tartomány az idén alkotott egy rendeletet, amely szabályozza a főiskolai és egyetemi felvételi kérdését. Az idei felvételi során ennek a rendeletnek a betartása tesztelődött.

 Hány magyar ajkú diák felvételizett ebben az évben Vajdaságban?

– Kezdetként jók a számok. A Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárság szeptember végén közölt egy felsőoktatási felvételizőkről készített jelentést, amelyben Vajdaság területén a nemzeti kisebbségek nyelvén felvételiző diákokról szól. A jelentésből kiderül, hogy a felvételi két körében, összesen 159 diák felvételizett magyar nyelven az állami karokon, illetve főiskolákon. Az első körben 153-an, a második körben pedig hatan. A többi kisebbség esetében elenyésző számokról beszélhetünk, hiszen mindössze egy horvát, egy szlovák és két ruszin nyelven felvételiző diákról van szó. Fontos kiemelni, hogy diákjaink a Vajdaság területén hivatalos használatban lévő nyelvek mindegyikén jogosultak felvételizni. Ezt a jogot állami felsőoktatási intézményeink mindegyike biztosította is az idén, kivéve az említett Jogi Kart. Magyar nyelven legtöbben a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon felvételiztek, szám szerint 39-en. A szabadkai Közigazgatási Karon 36-an, az újvidéki Műszaki Karon 20-an, az újvidéki Bölcsészkaron pedig 8-an felvételiztek magyar nyelven, a szabadkai Építőmérnöki Karon 11-en, az újvidéki Orvosi Karon 12-en, az újvidéki Mezőgazdasági Karon 8-an, az újvidéki Természettudományi-Matematikai Karon pedig 20-an. Az újvidéki Technológiai Karon ketten, a nagybecskereki Mihajlo Pupin Műszaki Karon egy valaki, az újvidéki Művészeti Akadémián pedig ketten felvételiztek magyarul. Amelyik karon fordítási támogatást kértek, a tartomány ezt biztosította.

 Egész pontosan mi történt a Jogi Karon?

– Mint mondtam, ez a kar az egyedüli kivétel, mivel a felvételi során nem a szabályoknak megfelelően jártak el, miközben minden más karon az előírásokkal összhangban történt a felvételi.

Habár alkotmánybírósági döntés is született az idén, amely megerősítette, hogy az előző hasonló, de enyhébb tartományi rendelet összhangban áll az alkotmánnyal. Az alkotmánybíróság kimondta, nem lehet az egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadni a tartománytól, hogy ezt a jogot megadja. Az egyetemi autonómia semmilyen módon nem akadályozhatja a kisebbségi jogok érvényesítését. A Jogi Kar ennek ellenére az alkotmánybírósági döntés meghozatala után sem tette lehetővé a kisebbségek nyelvén történő felvételit, és ehhez még az oktatási, tudományügyi és technológiai-fejlesztési minisztérium egyértelműen téves véleményezését is megszerezték. Titkárságunk hatáskörébe tartozik a kisebbségek jogainak a védelme, ezért felhívtuk az oktatási tárca, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért felelős államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium figyelmét az esetre. Az ügy kapcsán az köztársasági esélyegyenlőségi biztoshoz is fordultunk, aki a hátrányos megkülönböztetésekkel foglalkozik. Írásos megkereséseinkre nem érkezett pozitív válasz, ezért természetesen erőteljesen támogatjuk a VaMaDisz lépését, és segítjük a jogi harcában. A jogszabályok szerint ilyen keresetet kisebbségvédelmi civil egyesület tud támasztani, és a VaMaDisz élt a lehetőséggel.

Azt várjuk, hogy a bíróság a sürgősségi eljárásban olyan ítéletet hoz, amellyel kötelezi a Jogi Kart, hogy a tartományi rendelet szerint járjon el a jövőben. Az ügy kedvező alakulását követően minden bizonnyal a jövőben még több diák felvételezik majd magyar nyelven a tartományban. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy már a jövő tanévtől ne legyenek gondok a felvételi körül a Jogi Karon sem.
Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke elmondta, hogy 2012 óta többször megkeresték őket a diszkriminációban részesült diákok, akiknek nem volt lehetőségük az anyanyelvükön felvételezni a Jogi Karon. Volt olyan eset, amikor ígéretet kaptak a saját nyelven történő felvételezésre, de abból nem lett semmi.

 Hogyan került sor a jogi lépésre?
– Az eddigi években nem volt nagy mozgásterünk, hiába fordultunk a Magyar Nemzeti Tanácshoz segítségért, mivel se nekünk, se az MNT-nek nem volt meg a megfelelő jogi háttere. Az ősz folyamán a tartományi titkárság tájékoztatott bennünket, hogy most már megvannak a jogi keretek ahhoz, hogy ennek az ügynek pontot tegyünk a végére. Létezik egy tartományi rendelet, amely összhangban áll az alkotmánnyal, és a Jogi Kar törvénysértést követett el. Ezután megszületett a döntés a VaMaDisz-ben, és december 2-án beperelte a Jogi Kart az újvidéki Felső Bíróságon.
 Miért fontos az anyanyelven történő felvételi?
– Az MNT és a VaMaDisz közös felsőoktatási tájékoztatási körútja ezen a héten vette kezdetét, és ennek során mindenhol elmondjuk, mekkora előnyt jelent a magyar nyelvű felvételi. Ha ez a Jogi Karon is valóra válik, akkor a végzős középiskolások szülei is időben tájékozódnak erről a lehetőségről. Biztos vagyok abban, hogy a jövő tanévtől kezdve a jogi tanulmányokat folytató diákoknak sem lesz ilyen nehézségük, és magyarul felvételizhetnek.
Az a tény, hogy eddig csupán szerb nyelven lehetett felvételezni a Jogi Karra, biztosan kihatással volt a magyar diákok jelentkezési kedvére. Eleve van egy szerb nyelvtől való általános félelem a magyar ajkú diákok körében. A VaMaDisz tagjai egyetemi hallgatók, akik a saját bőrükön tapasztalják, hogy nem a szerb nyelv tudásának szintje határozza meg az egyetemi tanulmányokban való sikerességet, hanem a szorgalom. Természetesen azoknak, akik gyengén tudnak szerbül, a kezdetben nehéz dolguk van, de néhány hónap alatt a közegváltás magával hozza azt, hogy rövid idő alatt megtanulnak olyan szinten szerb nyelven, hogy haladni tudnak az egyetemi tanulmányaikkal.
 Miért nem tudnak a magyar fiatalok szerbül?
– Jelenleg 36 vajdasági középiskolában van végzős magyar tannyelvű osztály. Ezek a diákok eddig magyar nyelven tanultak, joguk van a magyar felvételihez, és az új közegben szépen megtanulnak szerbül. Többen felhozták, hogy ha az oktatás nyelve szerb, akkor miért ragaszkodik valaki az anyanyelven történő felvételihez. Aki eddig magyarul tanult, attól ellentmondásos dolog elvárni, hogy most szerbül felvételizzen. Erre egyszerűen nincs lehetőség, hiszen a magyar fiatalok java része olyan helyről jön, ahol napi szinten nem tudja használni a szerb nyelvet, illetve a szerb nyelv oktatása nagyon komoly kívánnivalókat hagy maga után. Csak azért, mert valaki a felvételi pillanatában gyengén tud szerbül, nem szabad tőle megvonni a többségi nemzet tagjainak eleve megadatott versenyképességi jogot. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar fiatalok az új közegben megtanulnak szerbül.
 Mi jelenti a megoldást?

– A szerb nyelv oktatási rendszerére nincs ráhatásunk, de az MNT ösztöndíjprogramjának keretében szerb nyelvi felzárkóztatási képzéseket szerveznek. A visszajelzések azt mutatják, hogy ez egy nagyon sikeres képzés, és amióta az Európa Kollégium megkezdte a működését, hétfő, kedd és szerda esténként szerb tanfolyamokat tartanak az egyetemistáknak. A nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy erre szükség van. Fontos megemlíteni, hogy ezeken a tanfolyamokon sokkal korszerűbb módszertannal oktatják a szerb nyelvet, mint az állami oktatás keretében. Többen bírálták a folyamatot, amelynek során a diákok a magyar közegből egy újabb magyar közegbe, történetesen az Európa Kollégiumba kerülnek, és így továbbra sem tudnak megtanulni szerbül. A gyakorlatban ez nem hátrány, hanem előny, hiszen az információáramlás és a tapasztalatcsere szempontjából az Európa Kollégium a legelőnyösebb a magyar fiatalok számára.