A Milko Egyesület kiadásában, s az unokák: Halbrohr Dávid és Nataniel kezdeményezésére jelent meg Halbrohr József Élettörténetem című könyve, amely nem csupán az egyik legnevesebb szabadkai zsidó család történetét beszéli el, hanem megelevenedik benne a huszadik század első harmadának Szabadkája is, ahogyan azt Dévavári Beszédes Valéria írja ajánlójában.
Az emlékirat írója hűvös tárgyilagossággal meséli el a kisváros, a család eseményeit, arról, hogyan sikerült elkerülniük a deportálást, s azt, hogyan lettek mégis kitaszítottak, hogyan vették el minden vagyonukat a felszabadítást követően.
Halbrohr József 1895-ben a város egyik legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. Az I. világháborúban tisztként szolgált, ennek ellenére deportálták, mindenét elkobozták. Volt idő, amikor egykori házának gazdasági épületében volt kénytelen élni. Államok váltották egymást, de ő mindvégig szabadkai maradt. A nagyapa 1968-ban írta meg visszaemlékezéseit.
Halbrohr József visszaemlékezéseit a nagyapját sohasem látó két unoka adja közre. A könyv előszavában ők üdvözlik az olvasót.
Részlet a könyvből:
„Dacára, hogy veszély nem fenyegetett, 1950. május 12-én beléptem az Udarnik szövetkezetbe. Fájós szívvel adtam át minden megtérítés nélkül 2 lovamat, kocsimat, összes gépemet és felszerelésemet, 12 darab süldőmet (2 süldőt, 1 kocát meghagytak). Meghagytak fejenként 200 öl földet, négyünkre 800 ölt. A kert 550 öl volt, a szántóföldön a tanya mellett pedig 300 öl. 12 süldőt azonnal szétosztották ingyen a belépett szegény agrárérdekeltek között, csak néztem. Mi ez? Kiosztják a süldőt, akinek nincs? A tanyába azonnal behurcolkodott 5 család. Nekünk megmaradt a kis istálló, 1 akol, a tyúkól, a lakásunk és a terményünk a padláson. 1950 őszén majd minden héten volt osztás, de nekünk alig adtak valamit. Nincstelenek lettünk. „Egyformák vagyunk, de maguk nem dolgoznak, és így nem kaphatnak.” Tehenünket fejtem, 2 sertést hizlaltunk, baromfit neveltünk, így éltünk. Megélhetésünket az eladott holmijainkból fedeztük, s így feléltük kristályainkat, nemes porcelánjainkat, fájó szívvel adtam el olajfestményeimet, de mit tegyünk, élni kell!”
A könyv megrendelhető a könyv@milko.rs címen, ára 200 dinár.
