2024. május 3., péntek

Mintha nem ugyanazon a találkozón lettek volna

A demokraták szerint közel az ellenzék megállapodása, az ellenzék másik fele szerint ugyanolyan messze van, mint volt is

Kedden az esti órákba nyúlt az ellenzéki pártok megbeszélése, melyet a Demokrata Párt belgrádi székházában tartottak meg. Tizenkilenc párt és szervezet vett a tárgyalásokon részt, a vajdasági magyar szervezetek közül a Magyar Mozgalom volt ott az egyeztetésen. A szerb pártok vezetői közül többek között Bojan Pajtić, a Demokrata Párt, Boris Tadić, a Szociáldemokrata Párt, Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt, Janko Veselinović, a Fordulat Mozgalom, Zoran Živković, az Új Párt, Sulejman Ugljanin, a Demokratikus Akciópárt, Dušan Petrović, az Együtt Szerbiáért elnöke jelent meg. A Vajdasági Reformisták, az Együtt Šumadijáért, a Vajdasági Párt, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége, a Szociáldemokrata Unió, a Romák Demokratikus Uniója, a Reformista Párt és a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége képviselői is ott voltak a találkozón. Meghívták, de távol maradt Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője – aki korábban azt nyilatkozta, szerinte nem jelentheti ma a Demokrata Párt és Bojan Pajtić az ellenzék törzsét –, Saša Radulović, az Elég volt! szervezet vezetője, de a Zöldek Mozgalma sem képviseltette magát. Meg sem hívták Borislav Stefanovićot, aki nemrégiben még a DP köztársasági frakcióvezetője volt, de a pártból kilépve megalapította saját Baloldali Mozgalmát.

„KÖZEL A MEGEGYEZÉS”

A találkozót követően a leginkább az csapódott le az arról tudósító médiumok beszámolójában: az egyeztetést egymástól egészen eltérő módon értékelték a pártok. Bojan Pajtić, a DP vezetője azt mondta, az ellenzék közel áll a végleges megállapodáshoz a választásokon történő együttes fellépésről. Hozzátette, hogy „a szereplés pontos modelljét” a következő találkozón definiálják majd az ellenzéki pártok, erre a találkozóra pedig „napokon belül sor kerül”.

– Azért ültünk egy asztalhoz, hogy megvalósítsuk célunkat és leváltsuk Aleksandar Vučić rezsimjét. Ez a prioritás. Szerbia egy nem demokratikus, önkényes, erőszakos hatalommal rendelkezik ma. Ez minden polgárnak veszteségeket okoz – közölte Pajtić a két és fél órás egyeztetéseket követően.

Arról is beszámolt, hogy a pártok egyetértettek, és elkötelezték magukat: a választások után nem lépnek koalícióra a jelenlegi rezsim pártjaival. Egy testület felállításában is megegyeztek. Ennek a szervnek az lesz a feladata, hogy koordinálja a pártok, mozgalmak, szakszervezetek közös tevékenységét. A demokraták első emberének beszámolója szerint a megbeszélés minden részvevője igazságos, tisztességes körülmények mellett száll síkra, melyek garantálhatják a szavazás megfelelő lebonyolítását. Olyan kampányt akarnak, amelyben minden párt egyenlő esélyek mellett jelenik meg a médiumokban. Pajtić azt mondta, Čanak távolmaradása nem jelenti azt, hogy nem része az ellenzéki tömörülésnek, Radulović pedig azért nem jött el, mert nem kívánt egy asztalhoz ülni egyesekkel, akik képviseltették magukat a megbeszélésen – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a házigazdája a soron következő egyeztetésnek, Pajtić elmondta, ebben még nem állapodtak meg, technikai jellegű kérdésről van csupán szó, bárki lehet házigazda.

„SEMMI SEM VÁLTOZOTT”

Pajtićtyal ellentétben más, az egyeztetésen részt vett ellenzéki pártok nem látják ilyen közel a megoldást és az egységes fellépés létrejöttét. Öt, korábban már megbeszéléseket folytatott párt, a Szociáldemokrata Párt, a Liberális Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Szerb Népi Mozgalom és az Együtt Szerbiáért a találkozót követően kiadott közleményben fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy nem sikerült közös nevezőre jutniuk, s azt is megállapították, hogy a tárgyalások után semmivel sem jutottak közelebb a megoldáshoz, mint a megbeszélés előtt.

– A találkozó után világosabb lett számunkra azoknak az ellenzéki tisztségviselőknek a gondolkodása, akik jelen voltak, de a megállapodáshoz, sajnos, nem jutottunk közelebb – áll a pártok közös közleményében.

Ehhez hasonló hangnemű nyilatkozatokat lehetett hallani tegnap is. Zoran Živković, az Új Párt vezetője nyilatkozta azt, hogy az ellenzék messze van még a megállapodástól. Maga egyébként pár nappal korábban annak a véleményének adott hangot, hogy az ellenzék számára kifizetődőbb lenne és több szavazat megszerzésére adna lehetőséget, ha egyszerűen két különálló listát indítana az előrehozott választásokon. Čedomir Jovanović, az LDP elnöke ezzel ellentétben legutóbbi nyilatkozatában is a teljes egység megteremtésének szükségességét hangsúlyozta.

A soron következő egyeztetés után talán világosabb lesz, az ellenzék melyik felének nyilatkozata állt közelebb a valósághoz, s maradt-e esély a közös listaállításra.

Pásztor István (Fotó: Molnár Edvárd)

Pásztor István (Fotó: Molnár Edvárd)

Pásztor: A magyar szavazatok szétforgácsolása a cél

Óriási problémának nevezte a magyar közösségre nézve a Magyar Mozgalom tagjainak részvételét az ellenzéki összejövetelen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Ez a lépés teljesen ütközik azzal az MM által folyamatosan hangoztatott mondattal, amelyik a közösségi összefogásról szól, állapította meg. A jelenlét megcsúfolja a korábbi kijelentéseket, melyekkel emberek tízeit és százait próbálták félrevezetni a mozgalom vezetői, tette hozzá.

– Kárt okoz az effajta viselkedés, nem tudom, politikai rövidlátás következménye-e, vagy egyéni érdekek megvalósulásának a céljából végrehajtott tett. Lemeztelenedett a történet, összenőtt, ami összetartozik. Az összejövetel eredményeképpen sokan, akik nyitottságot mutatva csatlakoztak a Magyar Mozgalomhoz, rá fognak döbbenni: amit az MM csinál, az nem más, mint a közösség érdekeinek az aláásása. Az egyértelmű közösségi érdek ugyanis az, hogy maximalizáljuk a politikai erőnket egy nemzeti-politikai tömörülésbe. Aki beáll választások előtti koalíciókba, nem magyar érdekeket képviselve, az szétforgácsolja a magyar szavazatokat, és olyan helyzetet idéz elő, amilyen ellen folyamatosan küzdenünk kellett az elmúlt nyolc-kilenc évben: a nem magyar előjelű politikai pártok kiszorításán a magyar szavazótáborból. Az MM vezetőinek a felelőssége, hogy ismét ebbe az irányba vezetnék a magyar közösséget, ezzel mi a VMSZ-ben semmiképp sem tudunk azonosulni, ez kárt okoz, és a megfogalmazott nemzeti érdek elárulását jelenti – szögezte le Pásztor.