Amikor Zentán a város több pontján, az önkiszolgálók és áruházak, forgalmas terek és a piac közelében elhelyezték a hulladék szelektív gyűjtésére szolgáló különböző színű nagy méretű műanyag konténereket, sokan fellélegeztünk:
A pillepalackok miatt a nyakát is törheti valaki (Gergely Árpád felvétele)
– Na, végre, a háztartásban keletkező szemetet szétválogatva csak bele kell dobni a pillepalackokat, a papírt, a konzervdobozt, az üres üvegeket a megfelelő színű és feliratú konténerbe, és máris meg van oldva a hulladék másodlagos felhasználásának az előkészítése. A műanyag-, a fém-, az üveghulladék egyenesen a feldolgozóipari létesítményekbe szállítható, és nem szennyezi többé a környezetünket.
De mindez álom volt csupán, a keserű valóság az, amit el sem akartam hinni, hogy mindezt a szelektíven összegyűjtött szemetet mindenestül a városi szeméttelepre viszik, és a szemétbe dobják.
Polgártársaink egy része annyira csalódott, annyira átverve érezte magát, hogy felhagyott a szemét otthoni szétválogatásával, újra minden hulladékot ugyanabba a kukába dob bele, és nem viszi a közterületeken álló szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe.
Kár, hogy amikor a polgárok már megtanulták szelektíven kihelyezni a háztartásban keletkező hulladékot, akkor ezt nem követi a szétválogatott szemét megfelelő további kezelése. Nem hivatalosan annyit lehetett hallani, hogy majd ha egyszer Szabadka közelében elkészül a regionális hulladékfeldolgozó, akkor már elviszik Zentáról is az öntudatos polgárok által szétválogatott, szelektíven konténerekbe rakott szemetet.
De mi történik addig a köztéri konténerekkel? Továbbra is sokan boltba menet elviszik hazulról a pillepalackokat, a fém- és papírhulladékot a megfelelő konténerbe. Az élelmes szegény emberek rájöttek, hogyan menthetik ki a szelektíven összegyűjtött hulladékot – elsősorban a pillepalackokat, amiből a legtöbb halmozódik föl – a konténerekből, mielőtt azokat a szeméttelepre kivinnék üríteni. Nem okoz nagyobb gondot kinyitni egy műanyaggal teli konténert, mellé parkolva kétkerekű taligával egy nagyobb gyűjtőzsákba akár több száz pillepalack is begyömöszölhető. A mérettől függően 40–50 pillepalack kiad egy kilót, amiért kb. 15 dinárt lehet kapni.
Egy idősebb asszony pakolta ki a pillepalackokat a tóparti önkiszolgálónál, amikor lefotóztuk, és megkérdeztük tőle, hogy megéri-e bajlódni a műanyaghulladékkal. Ha szerényen is, de legalább betevő falatra jut a hulladékgyűjtő telepen a pillepalackokért kapott kis pénzecskéből. Egy kétliteres műanyag flakon, pillepalack egyenlő egy falat kenyérrel! Sok kicsi sokra megy alapon, szorgalmasan gyűjtik a pillepalackokat. Annyira megy a „biznisz”, hogy már kezdtek elfajulni a dolgok, amolyan „pillepalack-maffia” alakult ki Zentán. Az illetékesek hallgatólagos beleegyezésével a várost két részre osztotta fel egymás között a másodlagos nyersanyag legális felvásárlásával foglalkozó két kisvállalkozás.
A békesség nem tartott sokáig, az egymás területére tévedő, a másik átvevőt képviselő, műanyagot kukázó személyeket, köztük a felvételünkön látható asszonyt is, megfenyegették, hogy kitörik a nyakát, ha például a homoki lakótelep környékére merészkedik, és netán ott akarná kiüríteni a konténerekből a műanyagot. Nem mindegy tehát, hogy ki mikor és hol gyűjti a pillepalackot, ebben pénz van. Sok kicsi sokra megy. És ahol a társadalom nem végzi a dolgát, ott megjelenik a magánérdek, ami konfliktusokat szül.
