Kemény Ferenc 1860. július 17-én született Nagybecskereken zsidó családban. Édesapja bőrkereskedő volt, Kohn (Kaufmann) Ignácnak hívták. Elemi iskoláit helyben végezte, középiskolai tanulmányait Szegeden és Budapesten, utána a Stuttgart melletti Pfleiderer-féle internátusban. Budapesten érettségizett le. 1883-ban tanári diplomát szerzett fizikából és matematikából. Utána Párizsba utazott a francia nyelvismeret tökéletesítése végett. Előadásait a Collège de France és a Sorbonne nagy hírű egyetemein hallgatta. Párizsi diákévei alatt ismerkedett meg és kötött elévülhetetlen barátságot Pierre de Coubertinnel. Elsősorban pedagógiai gondolkodásban, illetve a nevelésügyi reformok bevezetésének szükségességében értettek egyet. Sok szó esett közöttük az antik világ négyévenkénti olimpiai játékainak felújításáról. Kemény Ferenc javasolta Coubertinnek, hogy az első újkori olimpiai játékokat a görögök klasszikus földjén kellene megrendezni. A Coubertinnel való barátsága az észszerű testnevelés hívévé tette.
Hazatérve Magyarországra, 1888-ban, miután újabb diplomát szerzett – francia és német nyelvből, valamint irodalomból –, az olimpiai eszme első magyar élharcosává vált. Miután kinevezték rendes tanárnak, Kőszegen kezdett el dolgozni, később Erdélyben, többek között a brassói gimnáziumban. 1890-ben Egerbe helyezték középiskolai tanárnak, ahol igazgató lett. Nagy ügybuzgalommal foglalkozott a testnevelés kérdéseivel is. Cikkei jelentek meg a külföldi lapokban. Tervbe vette egy iskolai tornacsarnok építését is az állami támogatás védőszárnyai alatt.
1892. november 25-én Párizsban Coubertin felvetette az olimpiai játékok újraszervezésének gondolatát, de a javaslatot nem fogadták el. 1894 tavaszán Kemény Ferenc többször váltott levelet Coubertinnel.
1894. június 23-án megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amelynek Kemény Ferenc (Magyarország) az egyik alapító tagja volt! Első elnökének Demetriosz Vikelaszt (Görögország), titkárának pedig Pierre de Coubertint (Franciaország) választották. A további tagok: Ernest Callot (Franciaország), Alekszandr Butovszkij (Oroszország), Gustav Balck (Svédország), William Sloane (Egyesült Államok), Jiři Guth-Jarkovský (Csehország), Lord Ampthill és C. Herbert (Anglia), Zubiaur (Argentína), Leonard Cuff (Új-Zéland), D’Andria Carafa és Lucchesi Palli (Olaszország), Maxime de Bousies (Belgium), továbbá 1895-ben W. K. A. Gebhardt (Németország).
1895. december 15-én Budapesten a Szentkirály utcában a Nemzeti Tornaegylet (NTE) tornatermében, ötödikként a világon, megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Elnöke dr. Berzeviczy Albert, a NTE elnöke lett, titkára pedig dr. Kemény Ferenc.
1896. április 5. és 14. között Athénban megtartották az első újkori olimpiai játékokat, amelyen 13 ország 285 sportolója vett részt, 9 sportágban, 43 versenyszámban, 70 000 (!) átszellemült görög néző fergeteges buzdítása közepette. Akár amerikai, ausztrál, magyar vagy görög volt is a győztes, az első modern olimpia nézője az olimpiai eszme egy-egy rettenhetetlen harcosát látta a küzdőkben. A magyar csapatot Kemény Ferenc vezette, a nemzetközi olimpiai delegáció nevében pedig ő tartotta meg a díszbeszédet francia és ógörög nyelven. Az athéni olimpia egyik legmegbecsültebb sportvezetőjeként tért haza: megkapta a görög kormány kitüntetését is.
1900-ban a párizsi olimpiára a kultuszminisztérium megbízásából ismét ő vezette a magyar delegációt, ahol mint a versenybíróság tagja is tevékenykedett. Párizsi működését a hazai hivatalos politika és szakma részéről egyaránt elismerés követte, bár már felerősödtek a személye elleni támadások. Ennek ellenére még 1904-ben is mint a hivatalos magyar csapat vezetőjeként utazott ki Amerikába, a Saint Louis-i olimpiára, és Coubertin távollétében többek között ő képviselte a NOB-ot. Kemény Ferencet sok támadás érte. A sportegyesületek nem értették meg az olimpizmus igazi eszméit, az olimpiai mozgalom kezdeti lépéseit, azt, hogy mindez milyen hatással lehet a magyar és a nemzetközi sporteseményekre. Kemény a publicisztika és a tudomány eszközeivel próbálta maga mellé állítani a közvéleményt, nem sok sikerrel. Ez elkeseredésbe kergette, és több esetben ott akarta hagyni az olimpiai bizottságot, amelynek oszlopos és alapító tagja volt. A MASZ–MOTESZ belháború viszont tovább folytatódott. Ez az üldöztetés oda vezetett, hogy 1907. április 7-én megírta levelét a NOB és a MOB tagságáról való lemondásáról. Kemény Ferenc helyett a NOB tagjának gróf Andrássy Gézát jelölte a MOB sokadik újraválasztott elnöksége…
Dr. Kemény Ferenc 1894-től 1907-ig volt a NOB tagja, de számára ez a rövid időszak is elegendő volt ahhoz, hogy a nemzetközi és a magyar olimpiai sportéletben örököset alkosson. Ezután teljesen visszavonult, s a tanári katedrán szolgálta tovább a testkultúra ügyét. Életének további szakaszában pedagógiai munkásságának élt. Írásaiban, közleményeiben a világbéke megteremtésért szállt síkra. A Világakadémia című tanulmányait az 1900-as évek elején Nobel-díjra terjesztették elő. Fő műve 1914-ben jelent meg A békemozgalom jelene és jövője címen. 1934-ben szerkesztője volt a Budapesten megjelent Pedagógiai lexikonnak is.
A zsidó származása miatti meghurcoltatás, üldöztetés, megalázó mellőzés és a háború borzalmai késztették talán arra, hogy 85. életévében Budapesten 1944. november 21-én feleségével a nyilasámokfutás (öngyilkosság?) áldozataivá váljanak.
Szülővárosában, Nagybecskereken 1972. március 26-án, a XX., jubileumi olimpia előestéjén leleplezték Kemény Ferenc mellszobrát. Így állítottak példásan méltó emléket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjának, a magyar olimpiai mozgalom elindítójának, az ifjúsági sport fáradhatatlan harcosának, az oktatás és nevelés reformjáért küzdő pacifista nemzetközi sportembernek, a békeharcosnak, az írónak. A szoboravatón részt vett Magyarország akkori belgrádi nagykövete, Tóth Elek, Nagybecskerek polgármestere, Dušan Radaković, számos ismert és nagy tekintélyű közéleti személyiség, valamint a sportolók széles tábora. A szobrot, amely ma is ott áll a parkban a stadion és sportcsarnok közvetlen közelében, az ismert belgrádi szobrászművész, Gordana Graovac készítette.
