A kimutatások szerint a Szíriában harcoló külföldi állampolgárok tíz százaléka valamelyik balkáni országból származik. A legtöbb harcos Koszovóból érkezett. A koszovói hatóságok értesülései szerint nagyjából 300 koszovói férfi és 42 nő harcol Szíriában az Iszlám Állam oldalán. Legtöbbjük fiatal muszlim, akiket hozzátartozóik elmondása szerint vallási vezetők „fertőztek” meg a szélsőséges nézetekkel.
A balkáni országok közül az USA iránti lelkesedés ellenére a koszovi muszlimok a legfogékonyabbak a szélsőséges iszlám nézeteire. Bár Koszovóban is bűncselekménynek számít idegen földön fegyveres összecsapásokban részt venni, vagy harcosokat toborozni más országokban zajló háborúkba, mégis sokan vannak azok, akik csatlakoztak az Iszlám Állam terrorszervezet alakulataihoz Szíriában.
Hozzátartozóik és szüleik elmondása szerint gyermekeik korábban semmiben nem különböztek társaiktól, a szabadságról és egy jobb életről álmodtak, szórakozni jártak, modernül öltözködtek. Aztán egyszer csak elkezdtek érdeklődni a vallás iránt, amelyet a szülők elmondása szerint szélsőséges nézeteket valló vallási vezetők tolmácsoltak irányukba. A vallás útjára lépő férfiak szakállat növesztettek, elkezdtek rövid szárú nadrágot viselni, a nők pedig burkát, vagy hidzsábot öltöttek magukra, majd elhagyták otthonaikat és Szíriába utaztak harcolni, mesélték a szülők. Közülük egyesek soha nem tértek haza és nem is adtak életjelet magukról, másokról tudják a szülők, hogy elestek a harctéren, megint mások pedig végül hazatértek.
Az Idro Seferi koszovói újságíróval készült interjút lapunk csütörtöki számában olvashatják
