Vajdasági útra érkezett tegnap a Vajdasági Magyar Szövetség meghívására Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott, aki Újvidéken, a Magyar Szó székházának dísztermében tartott előadást a határon túli magyar közösségek önrendelkezéséről. Szili kormányfői megbízottként a határon túli közösségek autonómiamodelljeivel foglalkozik, de – mint mondta – egyes megtévesztő médiabeszámolókkal ellentétben nem azok kidolgozása a feladata, ezt ugyanis maguknak a közösségeknek kell megtenniük, hanem a koordináció, a folyamat elősegítése és elemzése.
Pásztor István, a VMSZ elnöke kiemelte, hogy még 2008-ban, a Magyar Összefogás megalakításakor elkészült egy közös autonómia-koncepció, melyben lefektették a megvalósítandó célkitűzéseket. Olyanokat, mint a részarányos foglalkoztatás, a nyelvhasználati jogok vagy az oktatási és kulturális autonómia megteremtése. Mint mondta, ez a dokumentum ma elszámoltatási alapot jelenthet, s nincs miért szégyenkezni.
– Az ezt követő időszakban voltak olyan periódusok, amelyekben nem értettünk mindenben egyet mi, akik az alapokat lefektettük. Ezek az egyet nem értések azonban még alulról sem súrolták a személyeskedés és gyűlölködés határát. Ma viszont vannak a közösségünkön belül olyanok, akik magukat szakértőknek nevezve éppen ezt teszik: a gyűlölködés és személyeskedés mentén politizálnak. Azok, akik ma megpróbálják szétverni ezt a közösséget, nem szakértelemre, hanem gyűlöletre építenek. Ha ma megengedjük azt, hogy az ilyen megosztottság győzedelmeskedjék, akkor hiábavaló lesz minden szakértelem és a többségi nemzet minden nyitottsága, akkor sem fogunk tudni saját érdekünkben tenni valamit – jelentette ki felszólalásában Pásztor.
(Fotó: Ótos András)
Szili Katalin az anyaország határain túl élő magyarok autonómia-törekvései kapcsán kifejtette, semmi mást nem szeretnének kivívni a maguk számára, mint ami másoknak is jár Európában. Ezek az autonómia-modellek teljes mértékben megfelelnek az európai kódrendszernek, tette hozzá. Közölte, hogy az autonómiát magát sohasem célként, hanem a jogok megvalósításához vezető eszközként kell megélni. Sok helyütt biztonságpolitikai kockázatként, az elszakadást magában rejtő veszélyként tekintenek rá, aminek semmi köze sincs a valósághoz, hiszen csupán a nyelvhasználat szavatolásáról, a hagyományok tiszteletéről, a kultúra ápolásáról van szó, értékelte a megbízott.
FUNKCIONÁLIS AUTONÓMIA
Munkájáról szólva elmondta, másfél évvel ezelőtt annak felmérésével vette kezdetét, hogy mi történt a Kárpát-medencében az elmúlt 25 évben a rendszerváltást követően. Általános jellemző, hogy mindenütt mintegy tíz százalékkal lemorzsolódott a magyarok száma.
– Mindent összefoglalva elmondható, hogy a vajdasági magyarság zászlóshajónak számított e két és fél évtizedben az autonómia megvalósítása terén. El sikerült itt érni azt, hogy a magyarok funkcionális autonómiát vívjanak ki a maguk számára. Az egyik legutóbbi sikerként éppen a részarányos foglalkoztatás céljának elérését lehet kiemelni. A jelenlegi helyzet előnyösnek számít annyira, hogy nem kell kételkedni: a jövőbeni elképzelések is meg tudnak valósulni. Ehhez mindig a többségi nemzet politikai képviseletével folytatott párbeszédre van szükség – hangsúlyozta előadásában Szili.
A miniszterelnöki biztos fontosnak nevezte a fiatalok bevonását ebbe a témakörbe, megvizsgálni azt, mit jelent a már európai állampolgárként nevelkedett generációk számára az autonómia. Aláhúzta: mindannyian a szabad mozgás lehetőségére vágytunk. Most arra kell törekedni, tette hozzá, hogy e mozgás lehetőség és ne a jobb élet megteremtése szempontjából nélkülözhetetlen kényszer legyen.
TÖRŐDNI A SZÓRVÁNNYAL
Újvidéki előadása előtt Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével is találkozott a magyarországi vendég. Mint arról Hajnal Újvidéken beszámolt, időszerű témák kerültek terítékre: a fiatalokkal való kapcsolatépítés, az autonómia kérdése és a szórvánnyal való foglalkozás. Hajnal tájékoztatta Szilit a szerb kormány által elfogadott kisebbségi akcióterv részleteiről, továbbá jelezte azt a szándékot, mely a szórványkapcsolatok magyarországi programjához történő csatlakozásra vonatkozik.
Az Újvidéken megszervezett összejövetelen jelen voltak a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt tisztségviselői is.
