A vegyes bizottság ülése (Molnár Edvárd felvétele)
Öt év után tegnap ismét összeült a magyar–szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. Az egyeztetést a szabadkai Patria Hotelben tartották meg. A vegyes bizottság feladata feltérképezni a szerbiai magyarság, valamint a magyarországi szerbség gondjait, illetve ajánlásokat megfogalmazni a kormányok irányába. A nyitóünnepségen a társelnökök ígéretet tettek arra, hogy a bizottság az elkövetkezendőkben évente összeül megvitatni az aktuális kérdéseket.
Az ülést Nenad Ivanišević, a szerbiai munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára, a bizottság szerb társelnöke, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, magyar társelnök, Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter nyitották meg.
Ivanišević a szerb kormány nevében arról biztosította a jelenlevőket, hogy Szerbia ugyanúgy gondot visel a határán kívül élő szerbekről, mint a szerbiai nemzeti kisebbségekről, így a magyarokról is. A szerb társelnök szerint megbocsáthatatlan, hogy egyének felelőtlenségéből kifolyólag a vegyes bizottság öt éven át nem ülésezett. Mint hozzátette, magyarországi kollégájával egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy ez a jövőben nem történhet meg, hiszen fontosnak tartják a kisebbségek helyzetét. A kisebbségek helyzete előremozdításának érdekében megtett lépések közül Ivanišević a szerb kormány által elfogadta akciótervet emelte ki, amely szavai szerint hosszútávon foglalkozik a Szerbiában élő kisebbségi közösségekkel. A magyar kormánynak köszönetet mondott azért, hogy támogatta a szerb nemzeti közösségek projektjeit és visszaszármaztatta a szerb pravoszláv egyház tulajdonát Budapesten.
A jó szomszédsági politika elengedhetetlen a mai államközi kapcsolatokban, emelte ki köszöntőjében Kalmár, mondván, hogy a jó szomszédsági kapcsolatokban a másik félhez tartozó népességgel való bánásmód mérföldkőnek számít.
Kalmár Ferenc: Nem történhet meg, hogy a migránsválság elvonja a figyelmet az őshonos kisebbségekről, hiszen a problémák nem ugyanazok a két kérdés tekintetében (Molnár Edvárd felvétele)
Köszöntőjében Kalmár Ferenc, a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke a migránsválságra is kitért. Ezzel a problémával Magyarországnak és Szerbiának egyaránt meg kell küzdenie. Nem történhet meg, hogy a migránsválság elvonja a figyelmet az őshonos kisebbségekről, hiszen a problémák nem ugyanazok a két kérdés tekintetében, véli Kalmár, majd beszámolt arról, hogy a magyar fél konkrét javaslattervezettel érkezett az ülésre, amelyet előzőleg már továbbított a szerb félnek. A magyar társelnök elmondása szerint Magyarország számára a két ország kapcsolatainak tekintetében fordulópontot jelentett, amikor a szerb kormány hatályon kívül helyezte a kollektív bűnösség elvén nyugvó rendelkezéseket.
Pásztor István szavai szerint az utóbbi öt évben sok minden megváltozott, a kisebbségi téma területén az azóta eltelt időszakban számos kérdés tekintetében sikerült előrelépni. A kisebbségi közösségek helyzete elsősorban nem a kisebbségi vegyes bizottság hatékonyságától, hanem egyebek mellett attól függ, hogy milyen a kisebbségi és a többségi politika kapcsolata, húzta alá Pásztor, majd reményét fejezte ki, hogy a bizottságnak érdemben sikerül összefoglalnia az utóbbi öt év történéseit, mivel értékelése szerint a szerb félnek van mit felmutatnia. A legjelentősebb intézkedések közül Pásztor a történelmi megbékélést, a törvényhozói aktivitást és a kisebbségi akciótervet emelte ki. Szerbia megmutatta, hogy a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében vezető lehet a régióban, húzta alá Pásztor, hozzátéve: a nyitott kérdéseket folyamatosan kell kezelni, nem időről időre.
Aleksandar Vulin egyetértett a megállapítással, hogy öt év túlságosan hosszú idő ahhoz, hogy ne legyen téma a kisebbségek helyzete. A miniszter szintén szót ejtett a migránsválságról, mondván, hogy ezt a problémát nem Magyarország és nem is Szerbia generálta és nem is ezek az országok fogják megoldani. A migránsválság egy napon biztosan véget ér, ugyanakkor a magyarok és a szerbek örökké ebben a térségben fognak élni, ezért világos, hogy mi élvez prioritást mindkét ország számára, emelte ki Vulin, mondván: Magyarország és Szerbia is szegényebb lenne, ha területén nem élnének szerbek, illetve magyarok.
