Tízmillió új munkahelyet teremtenek még ebben az évben. Megszokhattuk már, hogy a kampány hevében ígéretekből nincs hiány, így talán egyesek még azt is gondolhatják, hogy valaki Szerbiában ígéri most tízmillió munkahely megteremtését. Még az sem baj, hogy az országnak összesen sincs annyi lakosa. Tízmillió munkahelyet attól még simán teremthetünk, legfeljebb majd a környező országokból ingázik a munkaerő. Könnyen megteheti majd, hiszen ha beváltják a további ígérteket is, akkor például a vonatok a mostani átlagsebességük sokszorosával száguldoznak, a közúti közlekedés feltételei is jelentősen javulnak a közeljövőben. A légi közlekedés fellendítését is ígérik, vannak ígéretek, melyek szerint még a kisebb repülőterekről is félóránként indulnak majd a nemzetközi járatok. Azon se lepődnénk meg már talán, ha a következő hetekben valaki világűri programot ígérne.
Tízmillió új munkahelyet azonban – legalábbis eddig még – senki nem ígért Szerbiában, annak ellenére, hogy az igazi kampány, a „nagyotmondások” időszaka még csak most kezdődik majd. A kínai miniszterelnök ígérte, hogy ebben az évben még tízmillió új munkahelyet teremtenek. Mindez pedig természetesen azért érdekes nekünk itt a „bérces” Balkánon, mert már mi is megtanulhattuk, hogy ami Kínában történik, az jelentősen befolyásolja, talán nem túlzás azt mondani, hogy döntően meghatározza a világgazdasági folyamatokat. Egy olyan kicsi és (sajnos) elmaradott ország, mint a miénk, pedig nagyon is megérzi, ha Kína és vele együtt a világgazdaság lassulni kezd.
Peking idénre 6,5-7 százalék közötti gazdasági növekedést irányzott elő, ez azonban nem lepte meg az elemzőket, hiszen tavaly 7 százalékot terveztek, amiből végül 6,9 lett. A gond nem annyira a számmal, mind inkább a trendekkel van. 1990 óta ugyanis ez volt legalacsonyabb növekedés. Közismert, hogy Peking egy új növekedési modellre akar áttérni, minek következtében eleve lassuló növekedéssel számolnak. A kommunista vezetés az idei évi főbb gazdasági célok közé sorolta még a 3 százalék körüli inflációt, a városokban jegyzett munkanélküliség 4,5 százalékon tartását, valamint 10 millió új munkahely megteremtését.
Ellentmondásos információkat nem kell Kínából behoznunk, itthon is van éppen elég. Igazi dömpingje van az ellentmondásos információknak, de kampány idején ezen sem kell meglepődni. Kínával viszont az történt, hogy március elején a Moody's Investors Service hitelminősítő az eddigi stabil kilátást negatívra rontotta. A döntést a mind rosszabb fiskális mutatókkal, valamint a csökkenő devizatartalékokkal magyarázták. Peking államadósságának minősítése jelenleg az Aa3-as kategóriában áll a Moody's-nál, ami még mindig hét egységgel van a bóvli kategória felett. A hitelminősítő az indoklásában azonban megjegyezte, hogy bizonytalanság övezi a kínai vezetés reformok iránti elkötelezettségét, hatékony intézkedések nélkül pedig az ország gazdasági növekedése látványosan lassulni fog. A kínai vezetés devizapiaci beavatkozásaiból a prioritások nem ismerhetőek fel világosan. Éppen a leminősítést megelőzően egyébként több tömeges elbocsátásról szóló hír jelent meg a kínai sajtóban. Az indoklás szerint a munkahelyek megszüntetésével az ipari túltermelést és a fokozódó környezetszennyezést szeretnék orvosolni. Első látásra mindez ellentmondásosnak tűnik, de lehet, hogy csak nincsen minden részletesen megmagyarázva, ezért nem értjük. Aztán megjelentek a márciusi adatok és felkapta a hírt a világsajtó, hogy kilenc havi gyengélkedést követően márciusban ismét bővülni tudott a hatalmas távol-keleti ország feldolgozóipara. Nyilván súlyosan rövidlátó elemzés lehet csupán, melyben ezt már annak a jelének tekintik, hogy a világ legnépesebb országa kezdene kilábalni a gazdasági hullámvölgyből. Arról is szólnak a hírek, hogy növekedtek az ipari bevételek, a korábban gondokkal küszködő acélipari vállalatok exportja is nőtt, miközben még a szolgáltató szektor is erőteljes növekedést produkált. Az erről szóló hírek egyébként azonnal felfelé mozdították a globális energiaárakat is. Ezt a szerbiai töltőállomásokon azonnal érzékelhettük is, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a hatékony piacok elmélete a hazai gyakorlatban is kiválóan működik. A Moody's után a Standard & Poor's is leminősítette Kínát, amire viszont a Peking úgy reagált, hogy a hitelminősítők minden bizonnyal alábecsülik az országnak a kockázatok elhárítására vonatkozó képességeit. Kína a világ második legnagyobb nemzetgazdasága és a legnagyobb külkereskedelmet folytató országa. Hatalmas növekedési potenciállal, nagy ellenállóképességgel és jelentős mozgástérrel rendelkezik. A 2020-ig tartó ötéves tervben meghatározott célok eléréséhez átlagosan évi 6,5 százalékos növekedésre lenne szükség. Visszatérve magunkhoz: nálunk az is szép eredmény lenne, ha a növekedés 2020-ig összesítve érné el a 6,5 százalékot.
