A hétvégén tartotta éves közgyűlését az elkobzott vagyont visszakövetelőket tömörítő szabadkai egyesület. A városháza díszterme az utolsó helyig megtelt érdeklődőkkel, akik a mai napig nem kapták vissza elkobzott vagyonukat. Milan Uzelac, az egyesület igazgatóbizottságának elnöke részletesen vázolta a jelenlegi helyzetet. Mint elmondta, elsősorban a vagyon-visszaszármaztatás lassúságával vannak problémák, illetve azzal, hogy évek óta halogatják az új törvény elfogadását.
Mint a közgyűlésen elhangzott, idén március 28-ig Szabadka területén visszaszármaztattak 96 üzlethelyiséget, négy lakást, négy épületet, 2367 négyzetméter építési földterületet, ahol nem épült semmi, valamint 330 hektár, 51 ár és 34 négyzetméter mezőgazdasági földterületet. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a szabadkaiak nagyjából 3500 hektárt követelnek vissza, látszik, hogy ennek kevesebb mint 10 százaléka esetében fejeződött be a vagyon-visszaszármaztatási folyamat. Szabadkán a visszakövetelt vagyon 90 százaléka mezőgazdasági földterület, itt az igényeltnek mindössze 3,3 százalékát adták vissza, hangzott el.
Azt is problémaként jelölték meg, hogy minden olyan föld visszaigénylése esetén, amely nem volt tagosítva, egy elaborátumot kell készíttetni, aminek az ára 1000–3000 euróba kerül, noha az ingatlanokat vezető kataszteri hivatal korábban elvégezte a parcellák azonosítását.
Az egyesület sérelmezi, hogy többszöri ígéret és próbálkozás után sem került parlament elé a 2012-ben elfogadott törvény módosítása, noha arra az érintettek számos kifogást emeltek. Az egyik legfontosabb, hogy a törvény nem teszi lehetővé a naturális helyettesítést, vagyis, ha a visszaigényelt föld valamiért nem adható vissza, hogy akkor másik földet adjanak helyette. A vagyont visszakövetelők szerint egész sor példa van arra is, hogy az elkobzott vagyont az állami tulajdonból illegális módon idegenítették el, ezért ehhez nem tudnak hozzájutni az egykori tulajdonosok. Itt elsősorban a kilencvenes években eladott állami tulajdonú lakásokra gondolnak, valamint az állami tulajdonú mezőgazdasági és építési földterületek eladására. Uzelac néhány példát is említett, ilyen a második világháború után elkobzott nagy parcellák felaprózása, amelyek ma magántulajdonban vannak. Szabadkán több mint ezer hektár földet ezért nem lehet visszaadni jogos tulajdonosának. A másik kirívó eset, hogy az úgynevezett Y-ág építése során az állam az út nyomvonalán elkobzott földekért nem fizetett, hanem azok helyett a tulajdonosoknak másik földeket adott, amelyeket most ezért nem kaphatnak vissza az egykori tulajdonosok.
– Senkinek sincs semmi ellenvetése, hogy egyes üzletemberek meggazdagodjanak, de akkor ne állítsa azt senki, hogy az rendben volt, hogy a második világháború után embereket minősítettek kuláknak néhány száz hektár földdel, most meg mások húsz év alatt akár 25 ezer hektárt is szereztek maguknak – fogalmazott Uzelac. Mint mondta, az állam tulajdonában még mindig több mint 250 ezer hektár föld van, ami jóval több, mint amennyit visszakövetelnek a tulajdonosok. Ennek oka, hogy sokan nem követelték vissza földjeiket, illetve sok érintett család tagjai már meghaltak. Ezért is tartják az egyesület tagjai megfelelő megoldásnak a naturális szubsztitúciót. Amennyiben ugyanis nem sikerül rendezni a vagyon-visszaszármaztatást, az érintettek nagy része kénytelen lesz hazai bíróságok előtt, majd Strasbourgban követelni igazát, hangzott el.
Az egyesület úgy látja, az állam az egész restitúciós folyamatot sokkal inkább az uniós integrációs folyamat miatt hajtja végre, semmint a polgárok érdekeit szem előtt tartva. Szerintük ezt igazolja az is, hogy a hatalom részéről senki sem beszélt erről a kérdésről, és az aktuális törvény módosításait is folyamatosan elodázzák.
– Akármerre fordulunk, meg nem értésbe és ellenállásba ütközünk. Tagjaink a Restitúciós Ügynökség munkájának lassúságára panaszkodnak, illetve az együttműködés hiányára és a flegma viszonyulásra a kataszteri hivatal és a történelmi levéltár részéről. Tény, hogy a hatályos törvény értelmében sokkal több vagyon, főleg mezőgazdasági föld kerülhetett vissza a tulajdonosokhoz, azonban gyakran olyan dokumentumokat követelnek, amelyeket már átadtak az igénylők és továbbra is jogerősek, illetve az örökösödési törvényt sem tartják tiszteletben – hangzott el.
Az egyesület folytatja a harcot minden nehézség ellenére, noha az elmúlt 15 év önkéntes munkájába sokan belefáradtak, de megteszik, ami tőlük telik az igazságért és nagyapai örökségük visszaszerzéséért.
