Energikus, fiatal lány. Sanja Vučić minden perce a zenéről szól. Nem is csoda, hiszen zeneszerető családban nevelkedett, szülei szintén énekesek.
Sanja már kislány kora óta tanul énekelni. Kruševácon született 1993. augusztus 8-án. Fiatal kora ellenére erős hangjával készen áll arra, hogy nagy kedvenceivel, így Aretha Franklinnel vagy Beyonce-val felvegye a versenyt. A közönség előtt való fellépés sem áll messze tőle, habár csak 22 éves, több dzsessz-, reggae-, illetve etnozenekarban énekelt, sőt hangját Katarina Jovanović opera-énekesnővel fejlesztette. Sanja Vučić a ZAA együttes énekesnője, velük több fesztiválon, így az újvidéki EXIT-en, a Vrnjačka Banja-i Lovefesten vagy a Nišvillen, illetve az Arsenal festen is fellépett már. Az együttes egy albumot is kiadott, What about címmel.
Az együttes energiájával és Sanja hangjával nyerte meg a Szerbiai Rádió és Televízió illetékes bizottságát, őt választották ki ugyanis arra, hogy képviselje Szerbiát a 61. Eurovíziós Dalfesztiválon Svédországban, Stockholmban. Sanja Vučić a Goodbye (Shelter) – Viszlát (Menedék) című dallal száll versenybe, amely szövegét és dallamát Ivana Peters írta. A dalfesztivál május 14-ei fináléját két elődöntő előzi meg, 10-én és 12-én. Szerbia a 12-ei elődöntőben szerepel majd, annak előkészületei már zajlanak, de azért Sanja szakított ránk egy kis időt, hogy interjút készíthessünk vele.
Kiskora óta foglalkozik a zenével, igazából a zenével nevelkedett. Mit jelent az ön számára a zene?
– A zene a mindennapjaim része, vagyis fülhallgatók nélkül még a boltba sem megyek el, sőt gyakran a szomszédok dörömbölnek a falon, mert tusolás közben is énekelek. A zene annyira az életem részévé vált, hogy mindent, amit csinálok, minden mozdulatomat az irányítja. Energiát ad nekem és leírhatatlan boldogságot.
Több zenei irányzatban kipróbálta már magát, melyik irányzat fekszik önnek a leginkább? Mit énekel a legszívesebben?
– Szeretem kitolni a határaimat, ami az éneklést illeti, és kipróbálni magam minden lehetséges zenei irányzatban, különböző technikákat alkalmazva. Soha nem kötődtem csupán egy adott zenei irányzathoz, és nem is gondolom, hogy létezik olyan irányzat, amelyik a leginkább jól állna nekem, vagy a legjobban énekelném. Amíg otthon énekelgetek, a repertoáromban felmerülhet bármi.
Egy olyan személy számára, mint amilyen ön: aki tanult énekelni, saját együttessel rendelkezik, saját albumot adott ki, mit jelent az Eurovízió?
– Mindenekelőtt nagy felelősség ez, hiszen a saját országomat képviselem egy olyan népszerű európai versenyen, amely határai kiterjednek az egész világra. Nagy megtiszteltetés, és a számomra mindenképpen feledhetetlen tapasztalat és lehetőség arra, hogy egy szélesebb közönség előtt bemutatkozzam, megismertessem őket a zenémmel és az érzelmi világommal, közben pedig hasonló érdeklődésű emberekkel ismerkedhessek meg.
Korábban is követte ezt a zenei show-t? Milyennek tűnt korábban, és most, amikor már a gépezet részévé vált, mit gondol az Eurovízióról?
– Már évek óta követem az Eurovíziót. A társasági körömben hagyománnyá vált, hogy együtt nézzük a fesztivált és szurkolunk. Ez egy olyan zenei rendezvény, ahol minden évben hallhatunk jó előadókat, zenei kompozíciókat, és láthatunk hihetetlen látványelemeket. Lehet, hogy volt olyan pillanat, amikor elképzeltem magam a nagy színpadon, de nem gondoltam rá komolyabban. Maga a tény, hogy a verseny egyik résztvevője lettem, meglepetés még most is.
Izgul, esetleg tart az Eurovíziós fellépéstől?
– Már évek óta fellépek a régió legnagyobb fesztiváljain, ugyanakkor már kiskorom óta énekelek. Soha nem izgultam, mert a színpadon szabadnak érzem magam. Már az sem rettent el, hogy hány ember áll előttem, és hányan néznek még a képernyőn keresztül. Már csak az a legfontosabb, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek.
Korábban azt nyilatkozta, hogy önmagára lelt a Goodbye című dalban, nagy erővel hatott az érzelmeire. A dal üzenetet hordoz azoknak a nőknek, akik félelemben élik mindennapjaikat. A zene képes erőt adni ezeknek a nőknek, hogy tegyenek valamit környezetük megváltóztatásáért? Miként tekint ön a nők elleni erőszak jelenségére?
– A dal ezt a nagy társadalmi problémát domborítja ki, de a végén eljut arra a pontra, amelyből a nő kerül ki győztesen. A mindennapjainkban figyelemmel kell kísérni ezt a problémát, a média felületein, a dalokban, vagy a délutáni kávézás során. A nemtörődömség és a probléma ignorálása miatt nők százezrei vesztik életüket. Hiszem, hogy az Eurovízió a legjobb hely arra, hogy a dal üzenete a legmesszebb eljusson, és remélem beszédtémává válik.
Meghallgatta a többi versenydalt is? Van kedvence?
– Természetesen meghallgattam, több jó dal és előadó is versenyez az idén. Be kell vallanom, a grúz és a horvát dalok a kedvenceim között szerepelnek.
A dalfesztivál előkészületei nagyon lefoglalják. Tartja a kapcsolatot a ZAA együttes tagjaival? Miként tekintenek az ön Eurovíziós fellépésére?
– Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, igaz, a kötelezettségeim miatt most szünetelünk. De mindenképpen azt tervezem, hogy az Eurovízió után visszatérek az együtteshez és ahhoz a zenei munkához, amit szeretek. Nagyon örülök annak, hogy ők támogatnak, tanácsokkal, konstruktív kritikával látnak el. Ez nekem nagyon fontos, mert magam mellett őket is képviselem.
Támogatja önt Kruševac is? Fontos önnek, hogy mit gondolnak önről?
– Kruševac nagyon büszke rám, és ez nagyon boldoggá tesz. Mindennap érkezik több támogató üzenet. Fontosnak tartom, hogy az a közeg, ahol felnőttem, támogasson.
Inkább belgrádinak vagy kruševácinak érzi magát?
– Kruševáci vagyok szívvel, lélekkel. Igaz, néhány éve már Belgrádban élek, és beleszerettem a főváros kulturális életébe, a nagyváros szellemébe és történelmébe. Bár a világ lakójának tekintettem magam mindig.
Ha nem foglalkozik zenével, mi az, ami még érdekli, ami energiát ad önnek?
– Szeretem a művészeteket. Színészkedtem, de nagyon szeretek táncolni, próbálkozom a rajzolással, imádom a képregényeket, a könyveket, a filmeket és sorozatokat. Ebben a világban lehetetlen ezek a dolgok nélkül élni.
A bölcsészkarra jár, arabul tanul. Hogyan tudja összehangolni az egyetemi kötelezettségeit a fesztiválra való felkészüléssel?
– Nagyon nehezen. Igyekszem beosztani az időm, és eleget tenni a kötelezettségeknek, de az már vitatható, hogy mennyire sikerül.
Mi a legnagyobb vágya?
– Művészemberként és előadóként szeretném magam megvalósítani, hogy azt, amit minőséginek és jónak érzek, energiáimmal továbbíthassam az emberek felé.
