2024. május 4., szombat
MTA-közgyűlés

Hózsa Éva átvette az Arany János-érmet

Nemzetpolitikai ügynek nevezte a tudomány támogatását Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői napján, amelyen Lovász László, a tudós testület elnöke arról beszélt, hogy világszínvonalú tudást képviselő és más területek iránt nyitott kutatói utánpótlásra van szükség.

Tegnap folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Délután több díjat adtak át. Vajdasági is van a díjazottak között: Hózsa Éva, az újvidéki Magyar Tanszék és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanára.

– Hózsa Éva az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egyetemi tanára, a vajdasági magyar irodalom elismert kutatója, az oktatás módszertanának jeles művelője, a vajdasági magyar közösségi események aktív szereplője és szervezője. Tudományos, oktatói és szervezői munkáját nemcsak a Vajdaság, de az egész Kárpát-medence magyar tudományossága érdekében végzi. Munkásságát a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Arany János-éremmel ismerte el – hangzott el a díjátadón.

Gál Zsuzsa, a Chichagoi Egyetem antropológia- és nyelvészprofesszora, az antropológiai nyelvészet vezető tudósa Arany János-életműdíjban részesült.

Simon Attila, az egyik legkiválóbb magyar társadalomtudományi műhely, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének vezetője, a szlovákiai magyarok két világháború közötti történetének ismert kutatója Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjat vett át.

Bartók Blanka, a kolozsvári BBTE adjunktusa, a romániai magyar tudósgeneráció jeles ifjú képviselője munkásságát az MTK EB Arany János Fiatal Kutatói Díjjal ismerte el.

Dienes Sándor Lajos, a romániai magyar nyelvű egészségügyi szakképzés ma is aktív doyenje, a munkaorvostan apostolaként a foglalkozási betegségek megelőzésében és gyógyításában ért el jelentős eredményeket, valamint jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az ápolók magyar anyanyelvű betegeikkel anyanyelvükön tudjanak beszélni. Munkásságáért az MTK EB Arany János-érmét vehette át.

Kolláth Anna, a maribori Egyetem egyetemi tanára, 1993 óta szolgálja a muravidéki magyarságot. Tanszékvezetőként és kutatóként irányította Mariborban a magyartanárok képzését, életben tartotta a magyar stúdiumokat a szlovéniai magyar nyelvű felsőoktatás egyetlen tanszékén. Szerepe a muravidéki magyarság megtartásában vitathatatlan. Munkásságát az MTK EB AranyJános-éremmel ismerte el.

Péter H. Mária gyógyszerészkutató, oktató, valamint az erdélyi gyógyszerészettörténet jeles művelője. Számos szakmai szervezet tagjaként elkötelezett szervezője az erdélyi magyar tudományos életnek. Hozzájárulása az erdélyi magyar tudományos intézménytörténethez jelentős. Arany János-éremmel tüntették ki.

Takács László korunk helyhez nem kötött kutatótípusának megtestesítője: egyszerre van jelen az Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország tudományos világában. Mai népbetegségeink, a diabetes és a rák terápiája terén ért el jelentős eredményeket. Laboratóriumában mindig több magyar kutató dolgozott. Munkásságát az MTK EB AranyJános-éremmel ismerte el.

Wanek Ferenc erdélyi geológus. Egyetemi oktatói, tudományos, tudományszervező és ismeretterjesztő tevékenysége egyaránt elismerésre méltó. Munkáságának eredményeként tudományos publikációk, tankönyvek, ismeretterjesztő írások, turistatérképek, útikönyvek, filmek és kiállítások születtek. A tudományos utánpótlás aktív támogatója, számos erdélyi szakmai szervezet vezetője, illetve tagja, jeles események, konferenciasorozatok fáradhatatlan szervezője több évtizede. A földtudományok művelői közötti kapcsolatok ápolója, határoktól függetlenül. Arany János-érmet vehetett át munkásságáért.

Beck Mihály kémikus, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet.

Beck Mihály a szigorúan vett tudományos munka mellett fontosnak tartotta az ismeretterjesztést is, tudománytörténeti munkákat is írt, egyebek mellett Than Károly életéről, legutóbb pedig Humor a tudományban című könyve jelent meg 2010-ben. Pályája során több mint 250 tudományos publikáció és számos ismeretterjesztő írás szerzője vagy társszerzője volt, emellett 23 szabadalmat jegyez. Tiszteletbeli tagjává választotta a Finn Tudományos Akadémia és a Mediterrán Tudományos Akadémia.

(Bővebben a Magyar Tudományos Akadémia honlapján).