Két bomba egymillió dollárt semmisíthetett meg az Iszlám Állam (IÁ) iraki rejtekhelyén. Lehet, hogy többet is. Mindenesetre sok pénz égett el, amikor az amerikaiak vezette nemzetközi koalíció harci gépei az év elején megtámadták a titkos bankot. Az akciót a terrorszervezet pénzforrásainak megsemmisítését szolgáló művelet részeként hajtották végre.
Korábban nem sokat lehetett tudni arról, hogy a koalíció ilyen feladatokra is vállalkozik. Pedig egyik célja épp az, hogy az IÁ-t megfossza pénztartalékaitól vagy azok egy részétől. Rengeteg rejtekhely lehet még Irakban, Szíriában és a világ más részein.
De nemcsak titokzatos épületekben, raktárakban tartják a pénzüket a terrorszervezetek, hanem hagyományos bankokban is. Ezen intézmények némelyike ugyanis kapható a gyanús és bizonytalan eredetű összegek tisztára mosására.
Nem egy nagybank „üzletelt” már a maffiával, drogbárókkal, hétpróbás gazemberekkel és terroristákkal. Olykor fény is derül a turpisságra, amiért büntetés jár, de a tisztára mosott pénzből vagy a gyanús betétek kezeléséből, befektetéséből ennek a sokszorosa térül meg.
A terrorszervezetek kifogyhatatlanok a pénzszerzési technikákból. Akkor vannak a legkönnyebb helyzetben, ha valaki adományoz nekik. No, nem az álarcos harcosoknak, hanem öltönyös megbízottaiknak, ügyintézőiknek, ügyvédeiknek, esetleg jótékonysági szervezetnek álcázott alapítványaiknak, (fedő)cégeiknek. Merthogy ilyenek is vannak bőven.
A pénz érkezhet (bank)átutalással, táskában és egyéb módon. Kormányoktól, szervezetektől, dúsgazdag támogatóktól, szimpatizánsoktól és más magánszemélyektől.
Nem egy kormányt hoztak már hírbe azzal, hogy gyanús csoportokat támogat. A hidegháborúban szemben álló két szuperhatalom (az Egyesült Államok és a Szovjetunió) gyakran vádolta egymást az érdekeik ellen harcoló mozgalmak, terrorsejtek támogatásával.
Az utóbbi időben is egyre több szó esik arról, hogy némelyik állam szívesen adakozik a neki rokonszenves és útmutatásait követő terrormozgalmaknak. Sőt, ha kell, menedéket is nyújt a szorult helyzetbe került tagjainak. Többször hangzott már el a vád, hogy Szaúd-Arábia, Katar, Törökország, Irán, Líbia, Pakisztán és még sok másik ország segítséget nyújt illegális, veszélyes és fanatikus (iszlamista) csoportoknak.
A pénzigény állandó, s ezért az ominózus szervezetek a hagyományos módszerek mellett igyekeznek új és kreatív eszközöket alkalmazni. A bitcoin virtuális pénz használatát már jó ideje összefüggésbe hozzák a terroristákkal, akiknek elsődleges jövedelemforrása az elfoglalt területeken folytatott tiltott kereskedelem. A bevételük nagyobb része még mindig a kábítószer-, ember-, kőolaj- és a műkincs-kereskedelemből származik.
A törvénytelenül megszerzett egyéb (kulturális) javak illegális értékesítése mellett gyakori a vadon élő, ritka állatok tiltott értékesítése is. A lehetséges források közé tartoznak a hagyományos bűncselekmények is, így a (bank)rablások vagy a védelmi pénz szedése.
Az emberrablásból származó jövedelem is csábító. A tevékenységből az al-Kaida terrorhálózat már régóta tetemes összegeket zsebel be európai országoktól. Az USA-val ellentétben az ókontinens sok állama ugyanis hajlandó fizetni elrabolt állampolgáraiért.
Furán hangzik, de a terroristák törvényes üzleti tevékenységből is gyarapítják bankszámlájukat. Az Irakban ellenőrzött területein az IÁ például az egykor állami tulajdonú gyárak egy részét is működteti, ami ugye nem tilos, és ráadásul hoz is valamicskét a konyhára. Ezenkívül halászatból és autókereskedelemből is dollármilliókhoz jut, de megadóztatja az importárukat, a termőföldeket, sőt még az állattartást is.
A terrorszervezetek ellen úgy lehet a legeredményesebben küzdeni, ha sikerül megakadályozni a finanszírozásukat. Ehhez előbb azonosítani kell a forrásokat, majd a továbbítási csatornákat, illetve a közreműködőket, s utána mindet szépen elszigetelni, felszámolni. A megelőző intézkedések közül különösen fontosak a hatékony szűrővizsgálatok, és egyéb mechanizmusok (mindenekelőtt a monitoring) folyamatos működtetése.
A pénzintézetek (hivatalosan) mindenütt kötelesek együttműködni a hatóságokkal; számlákat zárolhatnak, befagyaszthatják a gyanús bankbetéteket. A kormányok szakértői, nyomozói pedig olyan képzésben részesülnek, amelyek segítségével könnyebben felismerhetik a terroristák által alkalmazott kommunikációs és pénzmosási technikákat.
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) tovább erősítené a küzdelmet. A csoporthoz tartozó Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, valamint az EU képviselői a múlt héten meg is állapodtak abban, hogy fokozzák a terrorizmus finanszírozása elleni globális harcot.
A Japánban tartott találkozójukon elfogadott akcióterv kilátásba helyezi a titkosszolgálatok intenzívebb információcseréjét a gyanúsnak ítélt, különösen nagy összegű pénzmozgásokról. A G7 szorosabb együttműködést ígér a pénzügyi szankciók alkalmazásánál is.
Az ENSZ már tavaly decemberben megszavazott egy határozatot a terrorizmus finanszírozásának akadályozásáról, gyengítéséről. Az EU pedig 2016 elején hirdette meg cselekvési tervét ugyanezen okból. A szigorításra és az összehangoltabb európai fellépésre a közelmúltbeli iszlamista merényletek kényszerítették Brüsszelt.
Az uniós terv fő célkitűzései közé tartozik a veszélyes szervezetek elvágása a bevételforrásaiktól, valamint a pénz és egyéb eszközök mozgatásának megakadályozása, de legalábbis a pénzáramlások követésével a terroristák felderítése. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke abban bízik, hogy ha sikerül megbénítani a terrorhálózatok finanszírozását, a csoportok tagjai „ritkábban tudnak utazni, fegyvereket és robbanóanyagokat vásárolni, támadásokat szervezni, valamint online gyűlöletet szítani és félelmet kelteni”.
