A legsürgetőbb globális szintű politikai, gazdasági, környezetvédelmi, kereskedelmi és energetikai kérdésekre keresnek közös megoldásokat a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) állam- és kormányfői, valamint az EU legmagasabb rangú vezetői a tegnap Japánban kezdődött kétnapos találkozón.
A Tokiótól 300 kilométerre délre, a csodálatos szépségű és szentélyeiről ismert Iszesimában megrendezett szokásos évi tanácskozás fontos szerepet játszik a nemzetközi kihívásokra adandó globális válaszlépések kialakításában. A rendezvényt 25 ezer rendőr biztosítja, Japánban pedig a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és az Unió csúcsértekezletén a terrorizmus elleni küzdelem (mindenekelőtt az Iszlám Állammal szembeni fellépés), az ázsiai térség feszültségei, az emberi jogok helyzete, valamint a migráció és a menekültválság is kiemelt témaként szerepel a napirenden.
A Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai beavatkozása miatt Moszkva 2014 óta nem kap meghívót a találkozóra. A csúcson ugyanakkor vendégként a térségbeli államok közül több is részt vehet: így Banglades, Indonézia, Laosz, Pápua Új-Guinea, Srí Lanka és Vietnam.
Az EU nevében Donald Tusk segítséget kért a közel-keleti válságövezetekből és Afrikából érkező emberáradat megfékezéséhez. Az Európai Tanács elnöke kijelentette: a világnak szolidárisnak kell lennie az ókontinensel, ahol tavaly csaknem 1,3 millió ember – többségében iraki és szíriai – keresett menedéket. Az idén már 190 ezren érkeztek. Szerinte a G7 közösség akkor járna el célszerűen, ha mindenkit arra sarkallna, hogy az eddiginél hatékonyabban segítse a menekültkérdés rendezését.
A G7-ek a világban tapasztalható válságok globális megoldására is javaslatot tesznek. A csoport országai állítólag vállalnák, hogy ehhez jelentős segítséget nyújtanak.
A külpolitikai problémák közül az ukrajnai, szíriai, iraki, iráni és a líbiai helyzetet kiemelt figyelemmel elemzik. A vendéglátók nagy hangsúlyt helyeznek az ázsiai térség területi vitáinak áttekintésére is. A G7 várhatóan a területi viták békés rendezése és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett foglal állást.
A nagy vihart kiváltott Panama-iratok nyomán az adózás átláthatósága, a pénzügyi szabályozás és a korrupció elleni harc is előkelő helyre került a napirendi pontok között.
A fő témák közé sorolt globális gazdaságról ugyanakkor komoly vita alakult ki, és emiatt újra kellett fogalmazni a csúcs zárónyilatkozat-tervezetét. A japán miniszterelnök előzőleg új világválság megismétlődésének veszélyére figyelmeztetett. Abe Sindzó közölte: a világgazdaság ismét válaszút előtt áll. Szerinte rossz döntések esetén olyan válság jöhet, ami túlmutat a szokásos gazdasági ciklusokon.
A bajok kezeléséről, a teendőkről a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök előzetes egyeztetésén nem sikerült egyezségre jutni. Csupán abban értettek egyet, hogy az országok egyenként döntsék el, milyen eszközt vetnek be a probléma ellen.
Barack Obama a fórum mai zárónapján – a tervek szerint Abe Sindzó kíséretében – Hirosimába utazik. Látogatásának minden bizonnyal ez a legfontosabb állomása, hiszen így ő lesz a hivatalban levő első amerikai elnök, aki felkeresi a várost, amely ellen a történelemben először vetették be a nukleáris fegyvert. (Az Egyesült Államok légierejének egyik repülőgépe – Harry Truman elnök döntésére – 1945. augusztus 6-án dobott atombombát Hirosimára.).
Hírek szerint Obama fejet hajt az áldozatok előtt, találkozik az atomtámadás több túlélőjével, és rövid beszédet mond, amelyben várhatóan kiemeli a nukleárisfegyver-mentes világ fontosságát. Már korábban jelezte azonban, hogy – hazája nevében – nem kér bocsánatot a támadás miatt, s a történelmi látogatását sem lehet akként kezelni. (Honfitársainak a többsége sem támogatja a bocsánatkérést.). Gesztusértékű látogatását ugyanakkor jó alkalomnak találja arra, hogy ma Hirosimában a világban zajló konfliktusok ártatlan áldozataira emlékezzenek.
