Azt mondja, nem tréfálkozik, valóban kinyírat százezer bűnözőt, sőt gondolkodás nélkül végezne a saját gyerekével is, ha drogozáson kapná. Akik ismerik a hajmeresztő ígéretekkel és fenyegetésekkel elnökválasztást nyert Rodrigo Dutertét, biztosra veszik, hogy beváltja a fenyegetéseit.
Ezzel pedig remélhetően rend és talán jobb élet lesz a Fülöp-szigeteken, merthogy a 71 éves politikus – június végén – ennek az országnak az irányítását veszi át. Több évtizedes vezetői tapasztalata nyilván jól jön az államügyek intézéséhez a bő százmillió lakosú, s mintegy hétezer szigetből álló országban.
Hírnevét és győzelmét polgármesterként alapozta meg. Elsősorban azzal, hogy 22 évi folyamatos munkával mintavárost faragott a déli Mindanao szigeten fekvő, 1,5 millió lakosú Davaóból. Megtisztította a szervezett bűnözéstől, megfékezte a korrupcióit, átláthatóvá tette a kormányzást, és látványos infrastruktúra-fejlesztéseket kezdeményezett. Mindez erőteljes fejlődést eredményezett, ami azért figyelemre méltó, mert az utóbbi időben országosan is, átlagban – irigylésre méltó – évi hat százalékkal nőtt a gazdaság.
Az egy főre eső éves jövedelem azonban csupán 3500 dollár, vagyis rendkívül alacsony. Csak tavaly 2,3 millió filippino ment külföldre dolgozni, hogy eltarthassa a családját. A lakosság negyede nagyon szegény, miközben a politikai és gazdasági elithez tartozók fényűzően élnek.
Duterte irányítása alatt Davao az egyik legveszélyesebb településből az egyik legbiztonságosabb lett a Fülöp-szigeteken. A legszembetűnőbb, hogy jelentősen csökkent a bűnözés. A polgármester ugyanis likvidáltatta, olykor pedig saját kezével is legyilkolta a törvényt durván megsértőket. Halálbrigádok segítségét is igénybe vette, ami időnként kellemetlenségekkel járt, mivel a zsoldosok sok emberrel tévedésből végeztek.
Mindazonáltal Duterte büszke a tisztogatásra. Olyannyira, hogy maga pontosította az áldozatok számát, amikor a Human Rights Watch jelentést készített. A nemzetközi emberjogi szervezet megállapította, hogy a rendteremtés 700 ember életébe került. A számítást azonban a polgármester kijavította, mivel szerinte a meggyilkoltak száma közelebb van az 1700-hoz.
Mielőtt azonban átengedte volna másnak a városvezetést, hogy átülhessen az államfői székbe, különös óvintézkedést tett. „Többszörös emberölés bűncselekményének elkövetése miatt” kegyelemben részesítette saját magát és a helyi biztonsági szolgálat tagjait, hogy utólag senkit se lehessen felelősségre vonni közülük.
A támogatóit ez nem zavarta, miképpen a választási kampányban szinte minden hétre időzített bombasztikus, gyakran erőszakot sugárzó bejelentései sem. Vaskos populizmusa miatt sokan csak a filippino Donald Trumpként emlegetik.
A május elejei voksolás előtt azt üzente honfitársainak, hogy „felejtsétek el az emberi jogokat”, mert elnökként is folytatja, amit polgármesterként elkezdett. A kábítószer-kereskedőknek, rablóknak és semmirekellőknek pedig azt tanácsolta, jobb, ha eltűnnek, különben megöli őket.
„A Manila-öbölben meghíznak majd a halak, mert oda vágom be az összes gazembert” – ígérte bűnözésfelszámolási programjában. A közbiztonságot azzal is javítaná, hogy fél éven belül kivégez(tet)ne minden drogfüggőt.
Sokan elhitték, hogy ezek nem üres lózungok. Meg azt is, hogy valóban leszámol a korrupcióval, a bűnözéssel, s ahogy Davaóban, úgy a fővárosban, Manilában, sőt az egész országban mindenütt rendet tesz. Simán nyert.
Immár megválasztott elnökként ígér(het)i szinte ugyanazt, amit polgármesterként már megvalósított: tiszta, átlátható kormányzást, a gazdasági különbségek csökkentését, rendcsinálást, a szervezett bűnözés felszámolását és az antiszociális viselkedés büntetését. Visszaállítaná a halálbüntetést is. Persze azok esetében, akik túlélik a hatósággal szemben tanúsított erőszakos fellépésüket. A rendőröknek ugyanis engedélyezné, hogy ellenszegülés esetén a helyszínen lelőjék az alvilági alakokat.
Szigorúan büntetné a bedrogozva vagy részegen vezető autósokat. Az egyre jobban terjedő alkoholizmus miatt pedig egyszerűen betiltaná a szeszes italok fogyasztását nyilvános helyeken. Az esti órákra a gyerekekre kijárási, a felnőttekre meg lármázási, hangoskodási tilalmat vezetne be.
Természetesen más tervei is vannak. Két éven belül új alkotmányt akar, és szövetségi szerkezetűre alakítaná át az országot, amely szerinte túlságosan fővárosközpontú. A tartományoknak nagyobb önállóságot biztosító föderalista államberendezésre vonatkozó elképzelését népszavazáson hitelesíttetné.
Ellenfelei attól tartanak, hogy diktatúrába rángatja az országot. Hasonlóra ő maga is tett már utalást, amikor azt mondta: ha a képviselők ellentmondanak neki, feloszlatja a parlamentet. Előbb azonban megpróbálkozna az országot uraló oligarchákhoz kötődő törvényhozók hatalmának megnyirbálásával. Nem mellesleg Duterte sem csóró, gazdag oligarchák támogatják.
Hívei szerint államfőként felelősségteljesen viszonyul majd mindenhez, lépéseit mérlegeli. Duterte maga is utalt rá, hogy elnökként jobban viselkedik. Ámde az utóbbi években többször változtatta már meg ígéretét.
