A nyugat-balkáni térség stabilitása elengedhetetlen a régió országainak uniós közeledése szempontjából – hangzott el a Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórum szarajevói csúcstalálkozójának vasárnapi plenáris ülését követően, amelyen Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Koszovó és Albánia államfői mellett Sergio Mattarella olasz elnök vett részt.
Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség soros elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón – a Nezavisne Novine című szarajevói lap internetes oldalának beszámolója szerint – kiemelte, hogy a régió országai csak úgy tudják kiépíteni a bizalmat egymás között, ha saját maguk, valamint együttesen is erőfeszítéseket tesznek ezért. Szerinte a térség országainak meg kell szabadulniuk a megszokott sablonoktól, amelyek csak hátráltatják és a múltba vetik vissza az országokat és az ott élőket, és arra kell figyelni, hogy mi áll a régió lakóinak érdekében. Hozzátette, hogy az érintett országoknak tartózkodniuk kell bármiféle türelmetlenségtől vagy intoleranciától. Kiemelte, hogy az egymás közötti megoldatlan kérdésekre, valamint a globális biztonsági kérdésekre intenzívebb két- és többoldali párbeszédekkel igyekeznek majd választ találni.
A díszvendég Olaszország elnöke, Sergio Mattarella a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió mindaddig nem lesz teljes, amíg nem csatlakozik hozzá a hétvégi találkozón is résztvevő valamennyi délkelet-európai ország. Hozzáfűzte, hogy hazája minden szempontból szeretne segíteni a térség országainak abban, hogy elérjék ezt a célt. Az olasz elnök szerint a migrációs és a gazdasági válsághoz hasonló globális kihívásokat egyik ország sem tudja egyedül megoldani, az ilyen kríziseket csak együttműködéssel lehet kezelni.
A plenáris ülést követően Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő aggodalmának adott hangot az Európai Unió szerinte túl lassú bővítése miatt. Mint fogalmazott: a legutóbbi, novemberi találkozó óta Montenegró meghívást kapott a NATO-ba, de Zágráb ugyanilyen előrelépést szeretne látni Macedónia és Bosznia-Hercegovina NATO-közeledését illetően is. Fontosnak tartotta aláhúzni továbbá, hogy tárgyalt Tomislav Nikolić szerb elnökkel, és Horvátország nem gátolja Szerbia uniós csatlakozását, hiszen Zágrábnak is érdeke az, hogy keleti szomszédja mihamarabb az EU tagja legyen.
Ezzel kapcsolatban Tomislav Nikolić kifejtette, hogy reményei szerint hamarosan megnyílik a kérdéses, a kisebbségekről is szóló 23. tárgyalási fejezet Brüsszel és Belgrád között, és folytatódhat az integrációs folyamat.
A szlovén államfő szerint a következő hónapokban az Európai Unió inkább „saját magával” foglalkozik majd, nem pedig a bővítésre figyel. Ez ugyanakkor – tette hozzá Borut Pahor – nem jelentheti azt, hogy leállnak a reformintézkedések a csatlakozásra váró országokban.
A Brdo–Brioni folyamat elnevezésű fórum következő csúcstalálkozója Macedóniában lesz.
