„Döntés” születhetett arról, ki legyen az Egyesült Államok új elnöke, az ENSZ új főtitkára, és persze arról is, hogy mi legyen a közelgő brit uniós népszavazás eredménye. A különös „siker” állítólag a Bilderberg csoport hét végén Drezdában befejeződött éves tanácskozásának érdeme.
A bombasztikus hírrel csak egy baj van: hivatalosan ilyet senki nem közölt sem a találkozó ideje alatt, sem utána. A korábbi összejöveteleken elhangzottakat sem kötötték senkinek az orrára, ami miatt az illusztris társaság gyorsan az összeesküvés-elméletek főszereplőjévé, egyszersmind globális mumussá vált. Annak ellenére, hogy a világon naponta több tízezer titkos megbeszélést tartanak fontos emberek: nagyhatalmú politikusok, gazdasági vezetők, kémfőnökök, multinacionális cégek irányítói és mások.
Az 1954-ben alakul csoport alighanem azzal vált a Föld kiemelten fontos ügyeit állítólag a háttérből befolyásoló, intéző titokzatos hatalmak szinonimájává, hogy időközben a legbefolyásosabb zártkörű társasággá nőtte ki magát. Munkájában, illetve éves találkozóin a politikai, gazdasági, tudományos, tömegtájékoztatási és üzleti-pénzügyi élet, valamint a NATO és a nyugati titkosszolgálatok meghatározó személyiségei vesznek részt tagként vagy meghívottként.
A társaság azonban állítja: összejövetelein nem születnek semmilyen döntések. Igaz, jegyzőkönyvek és egyéb feljegyzések, összefoglalók sem. A résztvevők kötetlenül és bizalmasan diskurálnak a világ dolgairól, elsősorban időszerű politikai, gazdasági-pénzügyi és társadalmi ügyekről.
A napirendre vett jelentősebb témáikról olykor a közvéleményt is tájékoztatják, de a beszélgetések tartalma nem nyilvános. Sőt tilos bármit közzétenni az elhangozottakról.
Bár közleményük szerint nem dolgoznak ki politikai állásfoglalásokat, titkossága miatt mégis minden Bilderberg-konferencia az egyik leginkább bírált nemzetközi esemény.
A drezdai Taschenbergpalais Kempinski szállodában megtartott minapi találkozó fő témáit azonban előzetesen ismertették a kívülállókkal. Eszerint a háromnapos fórumra – húsz országból – érkezett mintegy 130 vendég, közöttük több prominens politikus, informális megbeszélést tartott a legfontosabb globális ügyekről. Tárgyaltak Kínáról, Oroszországról, a Közel-Keletről, az USA politikai, gazdasági és költségvetési helyzetéről, Európa egységéről, az ókontinesre nehezedő migrációs nyomásról, a térség gazdasági növekedésének kilátásairól, a reformokról, az informatikai biztonságról, a technológiai innovációról, valamint az energiaellátással és a nyersanyagárakkal kapcsolatos bizonytalanságokról. A Bilderberg honlapja ehhez még hozzáfűzte: a résztvevők elősegítették „az Európa és Észak-Amerika közötti párbeszédet”.
A hagyományokhoz híven újságírókat ezúttal sem engedtek be az eszmecserére, sőt a média képviselői a helyszínt sem közelíthették meg. Mindazonáltal a helyi sajtó arról számolt be, hogy a konferencián fontos döntések születhettek. Állítólag rábólintottak arra, hogy a dél-koreai Ban Ki Munt, akinek második ötéves mandátuma az év végén jár le, a bolgár Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság alelnöke váltsa az ENSZ főtitkári tisztségében. A politikusnő jelen volt a június 9-e és 12-e között tartott fórumon, de Brüsszel ezt elhallgatta.
Az amerikai republikánusok elnökjelöltjének a sorsa viszont „megpecsételődött”. Ha hinni lehet a – ki tudja hogyan – megszerzett információnak, Drezdában a bilderbergesek eldöntötték: Donald Trump nem lehet az USA elnöke. Állítólag abban is egyetértettek, hogy a Brexitre semmi szükség, Nagy-Britanniának továbbra is – azaz a június 23-ai referendum után – az EU-ban a helye.
