Janó Blanka, a Svetozar Marković Gimnázium harmadikos tanulója pénteken mutatkozott be képeivel első ízben közönség előtt. Legjobban a portrék érdeklik, kiállított képeinek egyik része ismerőseit ábrázolja, akikre maszkokat festett, a többi festményen pedig hírességeket vitt vászonra.
Ristić Szilvia, Ábrahám Máté és Janó Blanka a kiállításmegnyitón (Fotó: Lukács Melinda)
A képek az elmúlt két és fél évben készültek, ekkor kezdett el Blanka komolyabban és intenzívebben érdeklődni a festészet iránt. A kiállítást Ristić Szilvia művészettörténész, a Svetozar Marković Gimnázium képzőművészet tanára nyitotta meg:
– Blankát a festészetben társai közül a kortárs művészet iránti szeretete és tehetsége emeli ki. Képeiről is látszik, hogy van víziója, amit át tud adni a világnak. Portréit egy ötlet vezérelte. Ismerőseit vette alapul, és azt fürkészte, hogy mennyire szabadulnak fel, ha maszkokat fest rájuk, előtörnek-e az érzelmek a maszkokon keresztül. Nem csupán a külső hasonlóságra törekedett, barátai személyiségét is igyekezett megmutatni – hallottuk Ristić Szilviától, majd pedig Janó Blankát kérdeztük további terveiről.
– Először természeti szakra iratkoztam, majd átmentem a társadalmira. A művészi pálya a célom. A gimnázium elvégzése után Pécsre szeretnék menni az akadémiára, hogy továbbfejlődjek a képzőművészet terén. Merész vágyam, hogy egyszer külföldi galériákban is megjelenjenek a képeim – mondta Janó Blanka és az alkotásairól, a képzőművészet iránti szeretetéről is szólt.
– Akire felnézek, az a mentorom, Pető Árpád, aki megtanított szabadnak lenni. Akárcsak a többi gyerek, én is folyton rajzolgattam, de három éve aktívabban és komolyabban érdekel a festészet, kiváltképp a portrék. A tájképek is szépek, de jobban szeretek embereket festeni. Megragad a szemük, a kisugárzásuk, de senkit sem figyelek feltűnően, egy kicsit elbújva vizsgálom meg őket. Eleinte az idős emberek arcai vonzottak, lenyűgöz az arcokról leolvasható élettapasztalat, de most már a fiatalok és gyerekek is ugyanúgy felkeltik a figyelmemet. A kiállításon ismerőseim képei láthatók. Szerettem volna megörökíteni a barátaimat, de híres embereket is lefestettem, kezdetben csupán azért, mert érdekelt, mások számára felismerhetők-e. Egy ajándékból indult az egész. Édesapámnak akartam lefesteni egy B. B. King portrét. Készítettem magamról egy önarcképet is, de nem az volt a célom, hogy magamat mutogassam, a képen én is egyfajta érzelmi szűrőként vagyok jelen – fejtette ki Janó Blanka. A megnyitón csellón közreműködött Ábrahám Máté.
