A német államvezetési küldöttség vasárnap ért Pekingbe, a protokolláris udvariassági tiszteletkörök lefutása után a két legerősebb árukiviteli hatalom negyedszerre ült le tárgyalni. A Deutsche Welle napilap szerint a felek több témát is érintettek, viszont olyan érzékeny fejezetek is napirendre kerültek, mint a két ország gazdasági kapcsolatai.
Már csak ezért is szükség mutatkozott a tárgyalásokra, mert a német üzleti élet képviselői egyre többet panaszkodnak arra, hogy napról napra nehezebb a Kínával való üzletelés. Másrészről pedig a távol-keleti cégek az elmúlt időszakban egyre jobban terjeszkednek Európában. A német közvéleményt e téren leginkább az érdekli, hogy csakugyan igaz-e Kína szándéka, hogy felvásárolja 4,5 milliárd euróért a német Midea házi készülékeket gyártó vállalatot, amely a KUKA Robotics nevű automatizált gépeket gyártó cég.
Az említett vállalat, a robotika egyik nemzetközileg is elismert képviselője 12.300 embert foglalkoztat. Sigmar Gabriel, a német gazdasági tárca vezetője már előzőleg kijelentette, nem támogatja az eladás ötletét, mivel úgy véli, a kínai robotipar ezzel „elvinné” a német szaktudást és a bejegyzett szabadalmakat. A Handelsblatt gazdasági szaklap is ezt erősítette meg egy szakértői nyilatkozatra hivatkozva, amelyben a szakértők kifejtették, egyes kínai autóipari vállalatok már jelen pillanatban is nagyban a KUKA által használt autógyártási eljárásokat alkalmazzák, az adásvétellel pedig szinte mindent átvehetnek a német szakértőktől.
@K= A HAMISÍTVÁNY CSAPDÁJA
A Bild bulvárlap szerint Angela Merkel német kancellárt is nagy dilemma gyötri a kínai gazdasági viszonyokkal kapcsolatban. Igaz, a német vállalatok közül 8200 valósított meg üzleti kapcsolatot Kínában, jobbára ottani vállalatok partnereként, míg Kína 1300 befektetési tervezetet realizált, amelyek között nagy beruházások is vannak, mint például a Krauss Maffei gépgyár felvásárlása, vagy a Putzmeister betonszivattyúkat gyártó cég megvétele, illetve a Kiekert autózárakat gyártó vállalat beszerzése.
A kancellár dilemmáját jobbára az okozza, hogy a kínai gyártók előszeretettel másolják le, illetve hamisítják a nyugati technológiákat és termékeket. A német vámhatóság adatai is alátámasztják ezt, ugyanis az országba beáramló hamis áru 54 százaléka Kínából érkezik, a bulvárlap szerint pedig az új Mercedes CLA-t Pekingben még azelőtt is lehetett kapni, hogy hivatalosan is megindult volna a modellek értékesítése. A lap szerint a kínai GAC autógyártási konszern egyszerűen „lekoppintotta” a német óriás autóját.
HARCOLNI KELL AZ ÉRDEKEKÉRT
A düsseldorfi Reinische Post szerint a kínai gazdasági termelés kissé meghanyatlott, komoly szerkezeti változásokat kell kieszközölnie, mindehhez pedig gazdasági partnerekre van szükség. A lap szerint Merkel ezt kihasználhatná, hogy rendezze a gazdasági viszonyokat Kína és Európa között.
„Megengedhetetlen az, hogy a német és a többi európai cégek csak a kínai vállalatok részvényeinek ötven százalékát vásárolhatják meg, míg a kínai befektetők olyan stratégiailag fontos cégekre is rátenyerelhetnek, mint a KUKA. Merkelnek ki kell harcolnia, hogy egyforma feltételek mellett üzletelhessenek a felek. Ellenkező esetben a robotikával foglalkozó cég nem kerülhet a távol-keletiek kezébe” – írja a lap.
VÁM – A SZÜKSÉGES ROSSZ
A kölni Stadt-Anzieger napilap ezzel szemben úgy véli, hogy Merkel eddigi hallgatása pozitívként értékelhető, hiszen Kína a nemzetközi piac egyik meghatározó játékosa, ebből pedig közvetve vagy közvetlenül, Németország is hasznot húz.
Peking az említettetek mellett az EU szabadpiaci zónájába is be szeretne kerülni, ezt pedig már jelezte Berlin és Brüsszel irányába is. Jelen pillanatban az uniós tagállamok úgy vehetik fel a kínai terjeszkedés ellen a harcot, hogy vámot vetnek ki a beérkező árura, míg az EU-n belül érkező cikkek áruforgalma teljesen vámmentes marad. A Badische Neueste Nachrichten lap szerint a német és EU-s gazdaságnak pont erre a lapra kellene játszania.
„Egy piacgazdaságban, mint amilyen a német is, nem vezethetőek be önkényes állami előírások, amelyek ellehetetlenítik a KUKA megvásárlását Kína számára. Ennek ellenére a vámköltségek megemelésével megnehezítheti a távol-keleti ország behozatalát, ezzel pedig valamennyire kiegyenlítheti a feltételeket. Ez nem egy állami határozat (mint amivel Kína is védi magát a kapitalista cégek térnyerésétől), hanem szükséges rossz” – tolmácsolta a lap.
