A szellemi nehézségekkel küzdő személyek önképviselete – jelentőség, lehetőségek és nehézségek címmel szerveztek tegnap vitafórumot Szabadkán. A rendezvényen azoknak a szabadkai intézményeknek, illetve szervezeteknek a képviselői vettek részt, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a szellemi fogyatékkal élőkkel, illetve őket képviselik. A program, amelyet az Európai Unió támogat, Szerbia nyolc különböző városában valósul meg, célja pedig a szellemi nehézségekkel küzdő személyek segítése és láthatóvá tétele.
– A projektum nagy jelentőséggel bír minden fogyatékkal élő személy számára Szerbia-szerte, hiszen nyolc különböző városban valósul meg. Az elkövetkező két évben már várjuk ezeknek az előadásoknak a konkrét eredményeit is, vagyis, hogy a gyakorlatban is tudják érvényesíteni a jogaikat a fogyatékkal élők. Szabadkától azt várjuk, hogy a város és az illetékes civil szervezetek összefogásával létrejöjjön egy önképviseleti csoport, amely teljes erőbevetéssel azon dolgozik majd, hogy láthatóvá tegye ezeket az embereket a mindennapokban, és hogy segítse az érintetteket jogaik érvényesítésében – mondta tegnap Szabadkán a Szerbiai Inklúzió Népszerűsítéséért alakult egyesület elnöke, Dragan Lukić.
Pontos adatok nincsenek, a becslések viszont azt mondják, hogy Szerbiában a lakosság 2,2 százaléka, vagyis mintegy 200 ezer ember él valamilyen szellemi fogyatékossággal. Egyes adatok szerint azonban ez a szám eléri az öt százalékot is.
– Azért jöttünk ma Szabadkára, hogy megtanítsuk a sorstársainkat arra, hogyan képviseljék magukat a mindennapokban. Belgrádban 2008-ban kezdtük meg azoknak a műhelymunkáknak a szervezését, amelyek keretében a szellemi és más fogyatékkal élőkkel azon dolgozunk, hogy hallassuk a hangunkat és képviseljük az érdekeinket. A legfontosabb ebben a projektumban, hogy mi magunk szólalunk fel, és bizonyítjuk be, hogy a szellemi nehézségekkel küzdők is egyenrangúak tudnak lenni. Dolgozni is tudunk, meg tudunk tanulni sok mindent – mondta Danijela Jovanović, a belgrádi önképviseleti csoport elnöke.
A projektumon keresztül olyan csapatot akarnak létrehozni minden városban, melynek tagjai elsőként kapcsolatba tudnak lépni az intézményekkel, szervezetekkel és a döntéshozókkal, s ezáltal egyenrangú partnerekké tudjanak válni.
– A program célja, hogy a szellemi nehézségekkel küzdőket felkészítse a saját jogaik érvényesítésére, és elsősorban azért, hogy ők maguk legyenek azok, akik elmondják, mire van szükségük. Ami a legnagyobb probléma, hogy a szellemi fogyatékkal élők a leginkább marginalizálódott csoportja a társadalmunknak, és tulajdonképpen semmilyen beleszólásuk nincs a döntéshozatalba, a szabályok és törvények készítésébe, holott az ő sorsukról dönt egy-egy határozat – magyarázta Boban Petrović, a projektum koordinátora, aki hozzátette, a legtöbb esetben elmondható, hogy a szellemi nehézségekkel küzdő emberek nehéz szociális körülmények között élnek, pontosan amiatt, mert eddig senki sem adott nekik lehetőséget. A legnagyobb problémát viszont abban látja, hogy ezeket az embereket szintén nagy százalékban intézményesítik, anélkül hogy őket megkérdeznék arról, akarják-e.
A szellemi nehézségekkel küzdőket éri egyébként a legnagyobb diszkrimináció országszerte. A legtöbben mindannyiukról azt hiszik, hogy örök gyermekek, hogy semmire sem képesek, semmit sem tudnak megtanulni, miközben még a nagyobb problémákkal küzdők is képesek egy-egy szakma elsajátítására, s amennyiben lehetőséget kapnak, akkor munkával jobb életkörülményeket is tudnak maguknak biztosítani.
