Jorgovanka Tabaković bankkormányzó szerint nem befolyásolta az ország makrogazdasági pozícióját Nagy-Britannia polgárainak azon döntése, hogy kilépnek az Európai Unióból. A kormány és a Szerb Nemzeti Bank folyamatosan az ország polgárainak érdekeit tartja szem előtt.
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója az állami televízió műsorában kijelentette, hogy Szerbia makrogazdasági stabilitására nem hatott ki az Európai Unióból (EU) való kilépésre vonatkozó brit népszavazás eredménye. A politikai stabilitás viszont nagy hatással van az ország pénzügyének kedvező alakulására. Ennek köszönhetően a nemzetközi pénzintézetek és a hitelminősítők is egyre jobb véleménnyel vannak Szerbiáról, a hitelminősítők éppen a közelmúltban javítottak adósbesorolásán. Tabaković szerint a négy évvel ezelőtt megöröklött aránytalanságokat sikerült kiigazítani és ma már a fizetési mérleg hiánya, valamint az infláció is alacsony.
A Szerb Nemzeti Bank már pénteken közleményben tájékoztatott arról, hogy nincs veszélyben a hazai pénzügyi rendszer stabilitása. Az eseményeket a szerbiai devizapiac is megérezte, ám „megfelelő intézkedéseket hoztak a pénzügyi rendszer stabilitásának megtartása céljából” – olvasható a közleményben. A bankkormányzó elmondta, hogy aznap az euró értéke csak 0,1 százalékkal emelkedett, és az ilyen mozgások szokványosnak tekinthetők. Emlékeztetett rá, hogy a múlt év végén több külföldi beruházó is távozott Szerbiából, de a jegybank gyors intervenciója lecsillapította a piaci fluktuációkat. A devizapiacon a jegybank szükség esetén óvatos és takarékos intervenciókat hajt végre. Ennek köszönhető, hogy az országnak jelenleg 7,6 milliárd euró devizatartaléka van, ebből 18 tonna aranyban, amelynek az értéke növekvőben van. A jegybanki intervenciókról elmondta még, hogy az év elején volt olyan nap, amikor 80 eurót kellett eladni a hazai bankközi devizapiacon, hogy az árfolyamot megőrizzék. Pénteken 40 millióval interveniáltak. Tabaković abban bízik azonban, hogy az év végéig – a jó eredményeknek köszönhetően – a jegybank ismét dinárért tudja majd felvásárolni a devizát, mint 2015-ben.
A brit referendum nem várt eredményének következményeként a svájci frank rövid idő alatt jelentősen megerősödött az euróhoz képest, és ez újabb csapás mindazon szerbiai polgárok számára, akik svájci frankban fizetik vissza lakáshitelüket. A svájci frankban eladósodott polgárok helyzete máris jelentősen rosszabbodott a Brexit miatt. Tabaković ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem terveznek általános intézkedéseket foganatosítani a svájcifrank-alapú hitelesek megmentésére. Minden ilyen eset önmagában más, ezért egyéni kezelést igényelne. Vannak olyan polgárok is, akiknek két vagy több ilyen hitelük is van, de nem tekinthető mind szociális esetnek. A jegybank kormányzója kifejtette: 20.400 hitelről és 16.569 polgárról van szó, ami azt jelenti, hogy néhányan több svájcifrank-alapú hitellel rendelkeznek.
A britek kiszavazták magukat az Európai Unióból, de még mindig nem világos, hogy ennek pontosan milyen gazdasági következményei lesznek. Közvetlenül nem sok hatás érint bennünket, de ha a főcsatornákat is figyelembe vesszük, rá kell jönnünk arra, hogy különféle közvetett hatásokon keresztül mégis elérhetnek bennünket a Brexit hullámai. Az EU Szerbia legfontosabb kiviteli partnere, külkereskedelmünk 60 százalékát az uniós országokkal valósítjuk meg. Ha az uniós válság sokáig eltart, a hazai kivitel csökkenni fog, de a befektetők is valószínűleg kivárnak, biztosabb időkre halasztják a befektetéseket. Ezt egy olyan kis ország gazdasága mint a miénk, biztosan megérzi majd. A régió országainak gazdasága is lassulhat a Brexit következtében, ami áttételesen kihat majd országunk gazdasági eredményeire is. Másrészt viszont az Egyesült Királyság két évig még biztosan az európai integráció vámuniójának része kell hogy maradjon, hiszen az alapokmányban ennyi idő van előirányozva a leválás jogi-technikai megvalósítására – mondja a bankkormányzó.
