Az Európai Unió tagállamai nem tudtak megállapodni abban, hogy a tervezett időpontban, június 30-án megnyissák a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetét Szerbiával, mert Horvátország és Nagy-Britannia nem járultak hozzá egy ilyen döntés meghozásához – jelentette a Szerbiai Rádió és Televízió, brüsszeli forrásokra hivatkozva. A jelentésben hozzáteszik, hogy a britek technikai okokra hivatkoztak, a Brexit eredményei miatt nem adták hozzájárulásukat. A legvalószínűbb az, hogy júliusban nyílik majd meg a következő fejezet. Egy esélyt még mindig lehet adni a június 30-i dátumnak is: az Európai Bizottság és az Európai Unió holland elnöksége folytatja az egyeztetéseket Horvátországgal, és amennyiben konszenzus születne a témában, az uniós országok nagyköveteinek csütörtöki, azaz június 30-i délelőtti találkozóján ez az állam is rábólinthatna a tárgyalások megkezdésére, így még aznap délután hivatalossá tehetnék a fejezetek megnyitását.
A közszolgálati tévé brüsszeli forrásai szerint azonban ez utóbbi forgatókönyvnek igen kicsi az esélye, az álláspontok ugyanis nem változtak lényegesen a legutóbb hallottakhoz képest. Júliusban Szlovákia veszi át az EU-elnöklő szerepét.
Korábban Zágráb már jóváhagyta, hogy elkezdődjenek a 23. fejezettel kapcsolatos előkészületek, amennyiben az EU közös tárgyalási platformjába beépítik a horvát követelések valamelyikét. Most az derült ki, hogy a már megbeszéltek mellett a szomszédos államnak további feltételei is vannak. A már ismert zágrábi követelések mellett (a horvát kisebbség helyzetének javítása és a szerb igazságszolgáltatás regionális hatáskörének a feloldása) most azt is kérik, hogy az uniós tárgyalási stratégia tartalmazza a háborús bűnök áldozatainak fizetett kártérítés kifizetésének a kötelezettségét, továbbá az eltűnt személyek kérdésének a megoldását. Ezekkel a további feltételekkel már nem tudott egyetérteni a többi uniós tagállam, így nem lett semmi a megállapodásból és a közös álláspontból.
A DURCÁS KORMÁNYFŐ: HA NEM AKARJÁK, NEM MUSZÁJ!
„Nagy politikusok” döntenek a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitásáról, nekünk az a dolgunk, hogy minél magasabb életszínvonalat teremtsünk és minél sikeresebbek legyünk – fogalmazott a brüsszeli információk hallatán Aleksandar Vučić technikai mandátumát töltő kormányfő, kormányalakító. Hozzátette: ezeknek a politikusoknak a feladata eldönteni, mikor melyik fejezet nyílik meg. Ismét elutasította az európai integráció folytatására vonatkozó esetleges népszavazás kiírásának a lehetőségét, s mint fogalmazott, Szerbia továbbra is az európai értékek mellett száll síkra. Azt mondta, az állam mindent el fog követni annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a Brexit hatását.
– A nagy politikusok fogják meghatározni, mikor nyílhatnak meg a fejezetek, nekünk, kicsiknek, az a feladatunk, hogy az életszínvonal növelésében minél sikeresebbek legyünk. Folytatjuk a gazdaság fejlesztését, folytatjuk a felemelkedést, és jövőre a legmagasabb növekedést jegyző európai ország leszünk. Ha ezt elérjük, én elégedett leszek az eredményekkel. Minden más a nagy politikusokra tartozik, mi kicsik vagyunk, én egyszerű embernek számítok, de az a fontos, hogy mi a kis politikánkban minden lehetséges eszközt bevessünk, mindent megtegyünk az eredményességért – jelentette ki a kormányfő.
Kifejtette: tökéletesen jól érti, hogyan hozzák meg a döntéseket a magas politikában, de annál sokkal fontosabb az, mit fog Szerbia a saját érdekében megtenni.
– Hogy most nyitják-e meg a tárgyalási fejezetet vagy később, amikor nekik jobban tetszik, az rájuk tartozik, meg is nyithatják, de éppenséggel nem is muszáj nekik – közölte.
A népszavazást követelőknek azt üzente: próbálkozzanak négy év múlva, amikor Szerbiában a soron következő választásokat fogják tartani. Úgy véli, a lezajlott választások jelentették a referendumot az európai útról, a polgárok tudták, milyen programra szavaznak, amikor leadták a voksukat.
HATVAN SZÁZALÉK AZ EU MELLETT
Közben az Ipsos Strategic Marketing közvélemény-kutató cég igazgatója arról számolt be, hogy a Brexit mindenképpen kihatással lesz majd a szerbiai polgárok véleményére is az uniós csatlakozással kapcsolatban, ugyanakkor hozzátette, hogy jelen pillanatban a polgároknak mintegy a 60 százaléka támogatná egy esetleges szavazás során az EU-s csatlakozást. Marko Uljarević, az Ipsos vezetője hozzátette, hogy a potenciális voksolóknak mintegy a harmada ellenezné az EU-s integrációt. Ha csak azokat a polgárokat vesszük figyelembe, akik biztosan a szavazóurnákhoz járulnának, hasonló lenne az eredmény: 60 százalék szavazna igennel, 40 százalék nemmel.
A pártok szerinti megoszlást figyelembe véve elmondható, hogy a Demokrata Párt minden tizedik szavazója, az Elég volt! mozgalomnak minden harmadik, a Szerb Haladó Pártnak minden negyedik voksolója az EU ellen szavazna. Ugyanakkor az EU-szkeptikus oldalon is létezik disszonancia, így minden ötödik vagy hatodik radikális vagy a Dveri mozgalom minden hetedik szavazója belépéspárti lenne a népszavazáson.
Nem titok, hogy az EU-szkeptikus álláspont feltörekvő álláspontnak számít, s az Ipsos igazgatója szerint a köztársasági képviselőház jelenlegi összetétele megfelelőbb képet ad az integráció támogatóinak és ellenzőinek számarányát illetően, mint a korábbi parlamentek összetételei.
