Kajári Ilona (Szögi Csaba felvétele)
A zentai Eszperantó Egyesület pénteken délután és szombaton egész nap tartotta a minden évben megszervezett, háromnyelvű (magyar, szerb és eszperantó) Baráti Zöld Napok nevű rendezvényét, melynek idei központi témája Zenta város első írásos említésének nyolcszázadik évfordulója volt. Pénteken vetítéssel egybekötött kiállításmegnyitót tartottak, szombaton pedig három nyelven ismertették Zenta nyolcszáz éves történetét. A napot a baráti zöld napi est zárta.
Kajári Ilona, az egyesület titkára mesélt nekünk a várost megemlítő első dokumentumról, amelynek 1216 a keltezése, Szatmár megyéből került elő, és II. András király uralkodásának idejéhez, valamint egy földbirtokhoz kötődik, amelyet Saul ispán özvegye adományozott a zentai monostornak („Zenthai Klastromnak”). Az idei előadások anyaga ebből az időpontból indult ki, azután végigkövette a város történetét a hosszú évszázadok hol derűs, hol borús történetén, külön kiemelve a zentai csatát, amely által a helység bekerült a világtörténelembe, végül pedig a jelenlegi állapotokat is ismertetve.
Az alkalmi tárlaton a kiállítás összeállítója, Belec Imre vezetett végig bennünket, bemutatva mindazokat az iratokat és másolatokat, amelyeket a helyi levéltár bocsátott a rendelkezésükre, emellett bélyegzőlenyomatokat, képeslapokat, újságcikkeket, térképeket és egyéb dokumentumokat, amelyek a városhoz, illetve a helyi Eszperantó Egyesülethez köthetők.
