Tanja Miščević, az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások szerb tárgyalócsoportjának vezetője elismerte, hogy a brit referendumot követen feltehetőleg lassulni fog az EU bővítése, ugyanakkor azt hiszi, hogy éppen a Nyugat-Balkán országai lehetnek a válasz a Brexit mentén felálló helyzetre. A régió, a Nyugat-Balkán országainak közeledése az Unióhoz ismét emlékeztetheti az európai közösséget az európai országok egyesülésének lényegére, ez pedig a béke, a stabilitás, a szolidaritás, az európai értékek és a joguralom – nyomatékosította a főtárgyaló.
Miščević a folytatásban arról értekezett, hogy a bővítés nemcsak maga a népszavazás miatt fog egy időre háttérbe szorulni, hanem amiatt is, hogy a brit nép döntése után az EU-nak saját magát kell konszolidálnia. Erre nem szabad feltétlenül negatívumként tekinteni, viszont mindennek következményeként valóban lassulni fog a bővítés – emelte ki.
– Július 3-án és 4-én Párizsban tartják meg a találkozót, amelyen a brit népszavazást követően először lesz szó a Nyugat-Balkán országairól a csatlakozás vonatkozásában. Meg vagyok róla győződve, hogy ezen a találkozón megerősítést nyer, hogy a régió országait az EU-ban látják. Hiszem, hogy a régió egyik eleme lehet a megoldásnak, ugyanúgy, mint a migránsválság megoldásának is a része volt – taglalta Miščević.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU tagállamai ezúttal sem jutottak közös nevezőre a Szerbiával folytatott tárgyalások 23. és 24. fejezeteinek megnyitásával kapcsolatban, vagyis Horvátország és Nagy-Britannia nem támogatja a fejezetek június 30-án történő megnyitását, a főtárgyaló kifejtette: Horvátország ezúttal azzal érvel, hogy tekintettel a fejezet megnyitásának politikai jellegére, az ügyvezető státusú horvát kormány nem hozhat ilyen jellegű döntéseket.
– A Horvátország és a Szerbia közötti asztalitenisz-mérkőzés a szóban forgó fejezetek kapcsán immár január óta tart. A határozat, amelyet Horvátország elnöke és a szerb kormányfő írt alá, számottevően megváltoztatta a korábbi helyzetet. Most viszont valóban kérdés, hogy az ügyvezető horvát kormány hozhat-e ilyen jellegű döntéseket. Időközben Horvátország a háború áldozatai kárpótlásának kérdését is napirendre tűzte, ez viszont már valóban komolyan felháborította az EU tagállamait, az Európai Bizottság pedig egyértelművé tette, hogy az EU jogrendjében ilyesmi nem létezik. Ami Nagy-Britanniát illeti, az ország nem indokolta meg döntését, mindennek ellenére úgy érzem, továbbra is van esély arra, hogy a 23. és a 24. fejezetek megnyíljanak a hónap végéig – taglalta a főtárgyaló.
Miščević kitért a Szerbia és az Oroszország közötti kapcsolatokra is. Értékelése szerint a Brexit nem közelítheti Szerbiát még inkább Oroszországhoz, és hozzátette, Oroszország nem ugyanazokat az értékeket képviseli a joguralom és a reformok tekintetében, amelyeket az EU.
