Tíz éve működik Szabadka területén a polgári jogvédő hivatala, amelynek tavalyi évre vonatkozó jelentése a városi képviselő-testület múlt heti ülésének napirendjén szerepelt. A hivatalt a 2015. év folyamán Zlatko Marosiuk polgári jogvédő vezette helyetteseivel, Tóth Szalai Erikával és Ljiljana Vuković Simićtyel.
A polgári jogvédőhöz bárki fordulhat, aki úgy véli, hogy az államigazgatási szervek, a közigazgatási és közhatalmi megbízatással rendelkező, önkormányzati alapítású szervezetek és közszolgálatok valamely okiratukkal vagy cselekedetükkel megsértették emberi jogainak valamelyikét. A polgári jogvédőről szóló rendelet értelmében az ombudsmanhoz a polgárok nevében harmadik személy, civil szervezetek, egyesületek vagy szervezetek is fordulhatnak.
A folyamodványok benyújtásának határideje a jogsértés, szabálytalanság elkövetését vagy a vitatott ügyről készült okirat meghozatalának napját követő egy év.
Az ombudsman hivatalba lépése óta a polgárok 784 írásos panaszt nyújtottak be az önkormányzati szervek és közszolgálatok munkájára, ebből a tavalyi évben 107-et.
A Parking ellen 3 panasz érkezett, az úgynevezett „napi parkolójegy” megfizettetése miatt (Fotó: Molnár Edvárd illusztrációja)
A közvállalatok ellen több panasz érkezett. Számszerűsítve a Szabadkai Távfűtőművek ellen 23, a Vízművek és Csatornázási KKV ellen 3, az Építési Igazgatóság ellen 2, a Parking Közvállalat ellen 3, a Temetkezési Közvállalat ellen 1, a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat ellen 4, a Kéményseprő Közvállalat ellen 3, míg a Szabadkai Piacok ellen 1 bejelentés érkezett.
Az érdekesebb bejelentések közül érdekes kiemelni néhányat, szemléltetésképp. A távfűtőművek ellen 23 panaszt nyújtottak be, ezek a kikapcsolással kapcsolatos problémák vagy pedig a vételezett energia elszámolása (számlák). A hivatalhoz 20 panasz érkezett be, amelyben a polgárok arra panaszkodtak, hogy a közvállalat nem tette lehetővé, hogy lekapcsolódjanak a távfűtési rendszerről. Ebből 18 esetben a polgároknak sikerült lekapcsolódniuk a rendszerről, míg 2 esetben a lekapcsolási kérelem alaptalan volt.
A Vízművek és Csatornázási KKV ellen 3 panasz érkezett. V. E. szabadkai lakos azt állította, hogy a közvállalat egy elévült számlát továbbra is meg akar fizettetni, T. G. pedig azzal a panasszal fordult a polgári jogvédőhöz, hogy a Vízművek arra jogosult dolgozója nem olvassa le vízóráját, és önkényesen írja be az óra állását, ezért a közvállalat által kiállított számlán feltüntetett adósság összege nem reális.
A Parking KKV ellen 3 panasz érkezett, az úgynevezett „napi parkolójegy” megfizettetése miatt. Megállapítást nyert, hogy a jogosult ellenőrök azért adtak ki fizetési meghagyást az egész napos jegyre, mert a parkolók nem fizették meg szabályszerűen az előírt parkolási díjat.
A Temetkezési KKV ellen egy panasz érkezett, amit M. R. nyújtott be azért, mert elmondása szerint megzsarolták J. N. temetésekor, ugyanis szociálisan rászoruló lévén támogatott temetésről lett volna szó, a közvállalat pedig 36 000 dinárt követelt tőle.
A Szabadkai Piacok ellen egy panasz érkezett, J. S. részéről a Tejpiac zajossága és rendezetlensége miatt. A hivatal megállapította, hogy a panasztevő, aki közvetlenül a piacon álló épületben él, nem szenvedett jogsértést.
A polgárok a 2015. évben összesen 44 alkalommal tettek panaszt a közigazgatási hatóságok, a felügyeleti szervek és intézmények működésére. Emellett a polgárok az országos közigazgatási hatóságok ellen is tettek panaszt, mely ügyekben Szabadka város polgári jogvédője nem rendelkezik hatáskörrel, ezért 13 ügyet a köztársasági ombudsmanhoz, 7 ügyet a tartományi ombudsmanhoz, egyet a Köztársasági Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási Szolgálatához (kataszter) utalt.
2015 folyamán Szabadka polgárai gyakran fordultak panasszal a polgári jogvédőhöz szociális védelemmel kapcsolatos kérdésekben. Ezekben az ügyekben 14 eljárás indult, amelyek leggyakrabban arra vonatkoztak, hogy a polgárok a törvény által előírt határidőnél (60 napnál) is tovább vártak arra, hogy a benyújtott kérelmükre (valamilyen joguk elismerése iránt) a Szabadkai Szociális Központ illetékes szerve meghozza a határozatot, és hogy erről írásban értesítsék őket.
2013 óta a polgári jogvédő iroda a peremvárosi helyi közösségekben is tart ügyfélfogadást, ezekből összesen 324 folyamodvány érkezett. Így Hajdújárás Helyi Közösség azzal a problémával fordult a polgári jogvédőhöz, hogy a Szabadka és Szeged között közlekedő sínbusz nem áll meg sem Hajdújáráson, sem Királyhalmán, gondot okozva ezzel a polgároknak, akiknek nincs lehetőségük az utazásra.
Királyhalom polgárainak egy csoportja azzal a panasszal fordult az irodához, hogy V. T. felszántotta a kiszolgáló utat az autóút mellett, és mintegy 100 királyhalmi polgár nem tudja megközelíteni a házát, mert nincs út. A Polgári Jogvédő Iroda utasítására az útfelügyelő kiment a terepre és átadta a határozatot az utat felszántó személynek, akinek vissza kellett állítania az utat a korábbi állapotába. Így a lakosság számára ismét lehetővé vált az út használata.
Az ombudsmani hivatal 2015-ben is sikeresen folytatta az ingyenes jogsegélyszolgálat működtetését. Ez a projekt a Szabadkai Ügyvédi Kamarával együttműködve valósul meg a 2011-ben kötött megállapodás alapján. 2015-ben az ingyenes jogsegély iránt 50 kérelem érkezett, melyek közül 5 kérelem nem felelt meg a szabályzatban meghatározott feltételeknek, egy ügyfél pedig sajnos elhunyt, még mielőtt az illetékes bizottság meghozta a határozatot.
A polgári jogvédő irodájának képviselői részt vettek a mediátori alapképzésen, ami után 2015 óta a viták békés rendezésével is foglalkoznak. 2015-ben összesen 11 javaslatot adtak át közvetítői eljárás indítására, melyekből 7 mediációt valósítottak meg 2015 folyamán, míg 4 ügyet áthoztak 2016-ra.
A benyújtott 7 javaslatból 5 esetben a felek aláírták a beleegyezési megállapodást, és a mediációs eljárás kezdetét vette. Az elvégzett öt mediáció közül négy sikeresen lezárult, ugyanis aláírták a per közvetítéssel történő megoldásáról szóló megállapodást, míg egy ügy még folyamatban van az ellentétek természetének összetettsége miatt. Két sikertelen mediáció is volt, ugyanis az eljárás nem kezdődhetett meg, mert a másik fél nem jelent meg az értesítésre.
