A szabadkai munkaügyi felügyelőség tegnap felhívta a topolyai Perutnina Ptuj-Topiko Kft. illetékeseinek figyelmét arra, hogy alkalmazottaik nem kötelesek poligráfos hazugságvizsgálatnak alávetni magukat. Ha pedig elutasítják a hazugságvizsgálatot, annak rájuk nézve nem lehet negatív következménye.
Mint ismeretes, a cégvezetés 17 alkalmazottját húslopás gyanúja miatt június második felében hazugságvizsgálatnak vetette alá. Az esetre nem sokkal később Rodoljub Šabić, a közhasznú információk biztosa is reagált, és aláhúzta, hogy az ilyen jellegű „vallatás” során kapott információkkal, személyes adatokkal nem élhetnek vissza, azaz semmilyen formában nem használhatják fel azokat. Egyébként is, az ilyen jellegű kikérdezésnek semmilyen jogi alapja nem volt, szögezte le Šabić.
A Perutnina Ptuj-Topiko Kft. topolyai székháza (Tóth Péter felvétele)
Ugyanezt hangsúlyozták a szabadkai munkafelügyelőség munkatársai is, majd rámutattak arra, hogy a poligráfos hazugságvizsgálat kizárólag büntetőeljárásokban engedélyezett, de csak abban az esetben, ha felhatalmazott személy végzi el. A munkajog nem ismeri a hazugságvizsgálat módszerét, nyomatékosították.
A munkafelügyelőség értesülései szerint a vállalat tizennyolc munkavállalót kívánt ilyen módon kikérdezni, egyikük, D. L., azonban elutasította. A férfi nem sokkal később döntésének következményeivel kényszerült szembesülni: tíz nappal azt követően, hogy elutasította a hazugságvizsgálatot, villástargonca-vezetői munkaköréből átirányították a baromfivágóhíd feldolgozói részlegére.
D. L. elfogadta munkaszerződésének módosítását, ám tíz nappal később közös megegyezésre megszűnt munkaviszonya a vállalatnál. Egy szakszervezeti képviselő azt mondta, D. L. már akkor kilátásba helyezte felmondását, amikor hazugságvizsgálatnak próbálták alávetni.
Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter szintén elítélte a Perutnina Ptuj-Topiko illetékeseinek magatartását. A miniszter szavai szerint a munkafelügyelőség már felhívta az illetékesek figyelmét a cég visszás magatartására, valamint arra, hogy sem a kollektív szerződés, sem az érvényben lévő munkatörvény értelmében nem lehet poligráffal kikérdezni a munkavállalókat.
– A hazugságvizsgálat elvégzése előtt a vállalat vezetése tájékoztatta a munkásokat képviselő szakszervezetet, ám az érintett dolgozók egyike sem fordult a szakszervezethez. Akárhogyan is van, az alkalmazottak nem kötelesek hazugságvizsgálatnak alávetni magukat és a munkaadónak nem szabad semmiféle következtetéseket levonnia abból, ha valamelyik munkása megtagadja az ilyen jellegű együttműködést. Senki nem veszítheti el emiatt munkahelyét és senkit nem büntethetnek meg. Ebben az esetben sem bocsátottak el senkit a hazugságvizsgálat miatt. Annak az egy alkalmazottnak közös megegyezésre szűnt meg a munkaviszonya, és az illető nem fordult panasszal a szakszervezethez – magyarázta Vulin.
A miniszter fontosnak tartja az önkényeskedő munkaadók elleni fellépést. Értékelése szerint a megfelelő és leghatékonyabb út a szakszervezetek és a dolgozók képviselői közötti szociális párbeszéd. Az állam nem lehet mindenhol ott és nem határozhatja meg a munkások jogait – ezt a vonatkozó törvények összeállításakor teszi meg –, a munkásoknak és szakszervezeteiknek kell őrködniük a munkásjogok felett, hangsúlyozta Vulin.
