Belgrádban a Szent Márk pravoszláv templomban megtartott gyászmisével és a Jugoszlávia területén 1991 és 2000 között elesetteknek állított emlékmű megkoszorúzásával emlékeztek meg pénteken a Vihar elnevezésű katonai-rendőri hadművelet szerb áldozatairól. Délben Belgrádban megszólaltak a templomharangok, illetve a szirénák is, majd az összegyűlt tömeg a templomtól az újbelgrádi Száva Központhoz sétált, ahol A szerbek is áldozatok címmel emlékkonferenciát tartottak.
A gyászmisét Arsenije püspök tartotta, aki kiemelte, hogy augusztus 5-e szomorú nap a szerb nép életében, és soha nem szabad megfeledkezni az áldozatokról. Hozzátette: a térségünkben élő népek jövőjét a béke és a tolerancia jegyében kell építeni.
Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociális-védelmi miniszter az emlékkonferencián kiemelte, Szerbia és Horvátország közötti viszony addig nem lesz jobb, amíg Horvátország nem változtat a hozzáállásán, amíg felmenti a háborús bűnösöket, és amíg senki sem felel a horvátországi szerbek elüldözéséért és meggyilkolásáért, és amíg nyíltan az usztasa elvek felélesztése mellett száll síkra.
A belgrádi gyászmenet (Fotó: Beta)
– Miközben Bleiburgban egyesek koszorúzás közben arról beszélnek, hogy Jasenovac munkatábor volt, ahol csupán néhány száz, vagy ezer ember vesztette életét, addig Alojzije Stepinacot boldoggá avatják, a történelemben pedig a horvátországi szerbeket agresszorként mutatják be. Ilyen légkörben nehezen javulhat a két ország viszonya – emelte ki Vulin. Hozzátette, a horvátországi szerbek érdekei miatt Szerbia mindent megtesz a két ország közötti viszonyok javulása érdekében, de a jövőben is kiáll a határon túli szerbek jogai mellett.
– A béke nemcsak rajtunk múlik. A békéhez két fél kell, míg a konfliktushoz elég csak egy is – emelte ki Vulin. Rámutatott, 21 év telt el a Vihar hadművelet óta, és ez alatt az idő alatt Horvátország nem tartotta tiszteletben a szerb lakosság alapvető emberi jogait, az elüldözöttek többsége nem tért vissza Horvátországba. Elmondta, nem telik el egy hét sem, hogy ne kérné a horvát felet, hogy folytatódjanak a tárgyalások a nyugdíj, a munkaévek és az ingatlanok kérdése ügyében.
– Ez már nem országközi kérdés, ebben az Európai Unió támogatására is számítunk – hangsúlyozta Aleksandar Vulin. Szerinte amikor Horvátország csatlakozott az európai országok közösségéhez, akkor arra kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi előírásokat, így a szerbek és a menekültek irányában megfogalmazott előírásokat is. Ez utóbbinak eddig nem tett eleget.
A megalázás és a szerb áldozatok megtagadásának politikájával nem lehet a békét, sem a régió stabilizációját fenntartani, emelte ki Miodrag Linta a Régióbeli Szerbek Szövetségének képviseletében. Szavai szerint csak azzal lehet ezt elérni, ha minden áldozat egyforma megbecsülésben részesül, és a bűnösöket egyformán büntetik meg, nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül. Hozzátette, a békés séta és az emlékkonferencia elsősorban a nemzetközi közvéleményhez szól, arra emlékezteti őket, hogy a szerbeknek is jelentős volt a veszteségük, csak egyes külföldi erőközpontok politikája nagyította fel az albán, a bosnyák és a horvát áldozatokat, másrészt pedig degradálta és megtagadta a szerb áldozatokat. Így hát szerinte Zágráb és Szarajevó azzal a hamis és értelmetlen elmélettel állt elő, hogy a szerbek agresszorok és háborús bűnösök, míg a horvátok, albánok és bosnyákok csupán áldozatok, akik a felszabadítás érdekében folytattak háborút.
Az emlékkonferencia a Bože pravde szerb himnusz eléneklésével és az áldozatok emlékének adózó egy perces csenddel kezdődött.
Tegnap nemcsak Belgrádban, hanem Újvidéken is tartottak megemlékezést. A Tűzmadár emlékműnél koszorút helyeztek el a harcos szervezetek és egyesületek képviselői a Villám (Bljesak) és a Vihar hadművelet áldozataira emlékezve.
Jagodinán is tartottak gyászmisét, itt is délben felcsendültek a templomharangok és megszólaltak a szirénák.
