Az Anna-napok keretén belül a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Rizgetős tánccsoportja és a Fokos zenekar Megbibirtyölöm, avagy űjjé babám a hasamra címen táncszínházi előadást mutattak be. A csoportnak ez volt a második ilyen jellegű próbálkozása, és elmondható, hogy most értek el átütő sikert. A darab előzményeiről Patyerek Csabát, a művelődési egyesület programszervezőjét és az előadás koreográfusát kérdeztük.
A látvány lényeges eleme az előadásnak (Lakatos János felvétele)
– 2014-ben Molnár Róbertnek, az újvidéki színház egykori színészének rendezésében a kishegyesi csata 165. évfordulójára elkészítettük a Levelek című műsort. Ez pontos adatok alapján megszerkesztett táncszínházi előadás volt, és mondhatni ez volt a kiindulópontunk a mostanihoz. Nagyon élveztük az együttműködést Róberttel, és egy egészen más hozzáállást tapasztaltam az együttes részéről, mint addig, ezért tudtuk, hogy lesz folytatás. A tavalyi év végén előhozakodtam Róbertnek, hogy mi lenne, ha belekezdenénk egy Burány Béla-feldolgozásba. Konkrétan a Miért piros a gólya csőre kötetéből válogattunk. Idén januárban kezdtünk dolgozni a koncepción, a táncosokkal pedig február óta próbálunk.
– Miként állt össze a darab?
– Ez nem úgy nézett ki, hogy az eddigi műsorainkból válogattunk, hanem minden jelenet kimondottan erre az előadásra készült. Épp ezért rengeteg időt vett igénybe. Hét közben a többség elfoglalt, ezért csak hétvégéken tudtunk próbálni. Róberttel mi gőzerővel dolgoztunk azon, hogy a próbákon minden zökkenőmentesen menjen. Hosszú munkafolyamat, rengeteg ötletelés és utánajárás áll mögöttünk, valamint számos viseletet és felszerelést kellett beszereznünk. A darabban topolyai és óbecsei vendégtáncosok is szerepelnek. A mi csapatunk relatíve fiatal, ezért kellett egy-két idősebb, karakteres táncossal alátámasztani az egészet.
– Nagy sikert élt meg a darab a kishegyesi premieren, mi lesz a további sorsa?
– Azzal a szándékkal készült, hogy ne csengjen le 5 előadás után, hanem az elkövetkező években is szeretnénk játszani. Nem egy adott alkalomra készítettük, hanem lényegében tánccal vittünk színre egy mesét. Vannak benne hibák, azon még dolgozunk, de úgy érezzük, hogy nagyon jól sikerült. A komlói barátaink is itt voltak az Anna-napokon, és látták az előadás főpróbáját. Azonnal szóltak, hogy ezt náluk is szeretnék bemutatni, és már folynak az egyeztetések a műsor költségeiről, valamint arról, hogy mikor tudnánk elvinni. A továbbiakban Vajdaság nagyobb színházaiban is szeretnénk játszani, úgy mint a zentaiban, a szabadkaiban és az újvidékiben. Csak olyan helyeken tudjuk bemutatni, ahol a technikai feltételek adottak, mert a látvány lényeges eleme az előadásnak. Majoros Róberttel, az Újvidéki Színház fénymesterével dolgoztunk együtt a fénytechnikán.
– Kik támogatták az előadás létrejöttét?
– Az egész produkció mögött természetesen a művelődési egyesület áll. Pályázati pénzt biztosított számunkra, emellett támogatott bennünket Kishegyes község önkormányzata és a kishegyesi helyi közösség is. Egyedül ezt nem tudtuk volna megcsinálni, ezért most megköszönöm mindenkinek, aki részt vett a munkában és segített bennünket. Ezt csak közösen lehetett megvalósítani.
