Amikor az EU 2014-ben a Krím annektálására és Ukrajna destabilizációjára válaszul szankciókat és korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszország ellen, arra Putyinék is hasonló korlátozásokkal válaszoltak. A fejleményekre akkor sokan Szerbia esélyeként tekintettek. Sikerült mindkét féllel megtartani jó kapcsolatainkat, de rá kellett döbbenni, hogy az élelmiszerexportban látott esélyek esetleg csak hosszú távon kamatoztathatóak. Az élelmiszer-termelés alapanyagát szolgáltató mezőgazdasági termelés ugyanis nem számottevően növelhető meg azonnali hatállyal, annak ciklikus mivolta végett. Vállalkozóink életképességét bizonyítja, hogy történtek próbálkozások. Még olyanok is, hogy máshol termelt árut próbáltak meg szerbiaiként az oroszoknak eladni, több-kevesebb sikerrel.
Amikor már kezdtünk alkalmazkodni, más gond állt elő. A szankciók és az olajár csökkenése miatt a rubel elértéktelenedett. 2015-ben azért nem nőtt jelentősen exportunk az oroszok irányában, mert az olcsó rubel miatt többnyire nem érte meg kiszállítani. Idénre megváltozott a helyzet. Oroszország gazdasága meglepően gyorsan alkalmazkodott a helyzethez. Csökkenteni tudták függőségüket a nyersanyagáraktól, növelték a hazai termelést, és EU-n kívüli beszállítókat kerestek a világ más részein. 2016 már a rubel megerősödéséről szólt. Elsősorban ennek köszönhető, hogy Szerbia 17,9 százalékkal növelte az Oroszországba irányuló kivitel mértékét az első félévben. 379,8 millió dollárral sikerült növelni az exportot az Orosz Föderációba az első félévben az előző év azonos időszakához képest. Az export szerkezetét tekintve, annak 40 százalékát, mintegy 155 millió dollárnyi kivitelt tett ki az élelmiszer és a mezőgazdasági termékek. Az előző év azonos időszakához képest ez mintegy 25 százalékos bővülést jelent. Almát 65 millió dollár értékben szállítottunk az oroszoknak, ami majdnem 70 százalékkal több, mint 2015 első felében. Emellett más gyümölcsöket, földiepret, meggyet, cseresznyét is exportáltunk. Érdekes azonban megfigyelni, hogy a 10 legnagyobb exportőr közül 8 vállalat külföldi beruházáshoz kötődik.
A külkereskedelmi mérlegünk javításához hozzájárult még az is, hogy az export növelése mellett az importot sikerült csökkenteni. Az év első hat hónapjában 779,4 millió dollárt tett ki a behozatal, ami 17,4 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi időszakban. Elsősorban finomítatlan kőolajat és földgázt importáltunk.
Oroszországban az elmúlt két év alatt 31,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Ez többnyire a nyugati országokkal szemben bevezetett embargó következménye. Az élelmiszerárak növekedése 1,2-szerese volt az általános inflációnak, melyhez 46 százalékban járult hozzá. Az infláció növekedéséhez legnagyobb mértékben – 52 százalékkal – 2015 februárjában és márciusában járult hozzá az élelmiszerárak növekedése. Idén júniusban ez az arány 31 százalékra csökkent.
Az orosz jegybank jelentése szerint az ország kilábalt a recesszióból. Az év második felében már növekedéssel számolnak. Projekciójuk szerint a GDP a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal, az év utolsó negyedében pedig 0,5 százalékkal bővül az előző három hónaphoz képest. A GDP Oroszországban 2015-ben az alacsony olajár és a nyugati szankciók miatt 3,7 százalékkal csökkent.
A kölcsönös embargó nem csak Putyinéknak „fáj”. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium adatai szerint az EU-t, az USA-t, Kanadát, Norvégiát és Ausztráliát évi 8,6 milliárd dolláros veszteség érte az orosz élelmiszer-embargó miatt.
Az EU-nak pedig a kölcsönös szankciók évi 40–50 milliárd dolláros veszteséget okoznak. Arányaiban ez az unió teljes GDP-jének 0,4 százaléka. Putyin június végén aláírta az országa ellen szankciókat meghirdető országokkal szemben bevezetett élelmiszer-embargó 2017 végéig szóló meghosszabbítását, meghagyva ezzel egyben a további esélyeinket.
