Új lendületet kell adni az adriai-balti-fekete-tengeri együttműködésnek, amelyet egész Európára ki kell terjeszteni - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson csütörtökön, Dubrovnikban.
A horvát államfő kiemelte, hogy a tizenkét európai országnak, Ausztriának, Bulgáriának, Csehországnak, Észtországnak, Horvátországnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának, Szlovákiának és Szlovéniának óriási lehetőségei vannak az együttműködés növelésének terén saját és közös céljaik elérésében, ugyanakkor az Európai Unió és a széles transzatlanti közösség érdekében is.
Az államfő úgy vélte: miután újra egyesült Európa és újra kapcsolat alakult ki kelet és nyugat között, "majdnem elhanyagoltuk az északi és déli térségei közötti együttműködést".
Grabar-Kitarovic kifejtette, hogy adriai-balti-fekete-tengeri országok az EU területének 28, lakosságának 22 százalékát teszik ki, de mindössze 10 százalékát adják az EU bruttó hazai termékének (GDP). Az adria-baltik régióban az egy főre jutó GDP 14 ezer 750 euró, ami mindössze 51 százaléka az EU egy főre jutó nominális GDP értékének.
A terület fejlesztésére a horvát államfő szerint 50 milliárd euróra van szükség, amit közös gazdasági, infrastrukturális és biztonság projektekkel lehet elérni. Mindazonáltal felhívta a figyelmet a kihívásokra is, mint az említett országok rossz demográfiai helyzetére és a kivándorlásra.
Andrzej Duda lengyel államfő nyitóbeszédében fontosnak nevezte az energetikai együttműködést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy veszélyes az energiaimport egy államtól való függősége. Megfigyelők szerint közvetve az Oroszországtól való függőségre utalt.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az energetikai infrastruktúrával nem oldható meg minden probléma, és a kulturális, valamint tudományos együttműködésre szólított fel.
Duda bejelentette, hogy a következő tanácskozásra 2017-ben Wroclaw városában kerül sor.
A rendezvény megnyitóját a Három tenger kezdeményezés című kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek témája a térség hiányzó, észak-déli irányú infrastruktúrájának kiépítése volt elsősorban az energia, a közlekedés és a digitális világ területén. A beszélgetésen - amely nem volt nyilvános a sajtó számára - Áder János magyar államfő is részt vett.
A tanácskozás végén közös nyilatkozatott fogadtak el a résztvevő országok, amelyet a horvát és a lengyel államfő közösen ismertetett.
Gabar-Kitarovic elmondta, hogy a térség országai a már létező energetikai, gazdasági, közlekedési és digitális együttműködés mellett további együttműködési formákkal - a tudomány, az oktatás és a kultúra terén - bővítenék az összefogást, amivel Közép- és Észak-Európát biztonságosabbá és versenyképesebbé tennék, hogy az Európai Unió még erősebb legyen.
Kiemelte, hogy a Három tenger kezdeményezés nyitni szeretne olyan országok és gazdasági tényezők felé a világban, amelyek elkötelezettek az Európai Unió értékei és alapelvei iránt.
Az állami tisztségviselők új kezdeményezéseket és projektek beindítását várják a pénteki szakmai tanácskozásoktól, amelyen a szaktárcák vezetői vesznek részt. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a geopolitikai kihívásokkal foglalkozó panelbeszélgetésen szólal fel.
A Dubrovniki Fórum - korábbi nevén Croatia Forum - nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.
Már a tavalyi tanácskozáson is - az előző évektől eltérően - nemcsak a nyugat-balkáni térség stabilitásának és integrációs törekvéseinek kérdéseire összpontosítottak a résztvevők, hanem a globális fejlődésre és a nemzetközi fejlesztéspolitikára is.
Az idei konferencia mottója Európa megerősítése, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre.
A nemzetközi konferencián Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnökei is jelen vannak, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.
