Hetente átlagosan alig ezren kérik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe több mint egy hónappal a betelepítési kvótáról szóló népszavazás előtt – írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján. Ha az utolsó három hétben nem következik be komolyabb változás, akkor alig több mint negyedmilliónyi külhoni magyar szavazhat majd az október 2-ai népszavazáson.
Népszavazásra buzdító óriásplakát Győr közelében (Fotó: MTI)
A csütörtöki Magyar Nemzet Nincs népszavazási láz a határon túl című cikke a határon túli magyarok népszavazási hajlandóságával foglalkozik alig több mint egy hónappal a kvótareferemdum előtt és három héttel azelőtt, amíg még feliratkozhatnak a levélben szavazók választási névjegyzékébe az abban még nem szereplő külhoniak. A magukat korábban regisztráltaknak erre nincs szükségük, az ígéret szerint ők valamikor augusztus végén, tehát a napokban várhatják az NVI-től a választási levélcsomagot.
A Magyar Nemzetben közölt adatok szerint augusztus elején 261 ezren szerepeltek a névjegyzékben, ami csaknem 264 ezerre nőtt három hét alatt. A névjegyzékbe szeptember 17-ig lehet feliratkozni, tehát néhány ezerrel még tovább emelkedhet ez a szám.
A lap értékelése szerint annak fényében meglehetősen kevés az érdeklődő, hogy mostanra több mint 800 ezer határon túli magyar kapott állampolgárságot, akik közül 700 ezren választásra jogosultak.
2014-es választások óta mintegy 70 ezerrel emelkedett a névjegyzékbe vett külhoniak száma. Két éve még csak alig 194 ezer volt a számuk. A legtöbben a legnépesebb határon túli magyar közösségből, Romániából regisztráltatta magát, számuk 114 ezer. Arányában nézve a szerbiai magyarok körében nagyobb a választói kedv, hiszen a kétszázezres közösségből eddig 29 ezren iratkoztak fel a névjegyzékre. A szlovákiai és az ukrajnai adatok nem nyilvánosak, mivel ebben a két országban ellenzik a kettős állampolgárságot.
Az október 2-i népszavazás akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz. Ehhez jelenleg mintegy 4,1 millió szavazat kell. Elvben a határon túli magyarok aktivitása akár több tízezerrel is módosíthatja az érvényességi küszöböt.
A Magyar Nemzet arra is felhívja a figyelmet, hogy az érvényességi küszöb meghatározását akár még az is módosíthatja, hogy egyeseket törölnek a névjegyzékből. „A külhoni magyarok névjegyzéke ugyanis nem frissül automatikusan, ahogy a magyarországi lakcímmel rendelkezőké, és nem aktualizálják, ahogy a külföldön dolgozó magyarok névjegyzékét. A külhoniak esetében az a szabály, hogy aki regisztráltatja magát, az tíz évig a jegyzékben marad. Így akár több ezer halott ember is szerepelhet rajta, hiszen a törlést csak a hozzátartozók kérésére hajtják végre” – írták.
A Nemzeti Választási Iroda arról nem vezet nyilvántartást, hogy eddig hány időközben elhunyt határon túli magyart vettek le a listáról.
