Csütörtökön délután a világzenei kisszínpadon Uruguay zenészei tartottak koncertet, nem sokkal azután pedig a táncszínpadon egy rendhagyó előadásra került sor. A Hamupipőke című tánc-mesejátékot mutatta be első ízben a Népkör MMK táncegyüttese. A néptáncolás új irányainak kutatása már nem új a Népkör táncosainak, tavaly a Szerelem című táncelőadással rukkoltak elő. A Hamupipőke létrejöttéről Juhász Szécsi Viktóriát, a produkció rendező koreográfusát kérdeztük:
Hamupipőke meglelte a szerelmet (Fotó: Lukács Melinda)
– Nagyon szeretem a meséket, a Hamupipőke mindig is nagy kedvencem volt, felnőttként sem tudom megunni. Egy alkalommal a népzenei válogatásomat hallgattam. Egyik zene jött a másik után, és miután sorrendbe raktam, arra jutottam, hogy jól lehet illeszteni a Hamupipőkéhez. Végül így alakult ki az előadás koreográfiája. Elsősorban a gyerekeknek készítettük az előadást, de a család minden tagjának élvezetes lehet, aki szereti a jó zenét, a szép táncokat. A produkciót a Juhász zenekar kíséri, a Népkörből a Róna felnőtt táncegyüttes, a Topogós és a Puja ifjúsági táncegyüttes vesz részt benne. Egyelőre a premierre összpontosítottunk, de nagyon szeretnénk a jövőben több helyen is bemutatni, egy-két fellépést már tervbe vettünk – hallottuk Juhász Szécsi Viktóriától.
A Hamupipőkét követően, a díszes táncpanorámán Argentína és Uruguay táncprodukcióit nézhette a közönség, emellett felléptek vajdasági díjazott táncosok is. A műsor a világzenei színpadon folytatódott. A színpad előtt tűzzsonglőr-mutatványokat láthattunk, majd pedig a Romano Drom együttes perzselte fel a hangulatot. A koncert után Kovács Antallal, a Romano Drom zenekar alapítójával és vezetőjével beszélgettünk:
Argentin táncosok a színpadon (Fotó: Lukács Melinda)
– Nagyon tetszik a fesztivál, nagy öröm ilyen remek közönség előtt játszani, hiszen nekünk a legfontosabb az emberekkel való találkozás. Itt mindenki fantasztikus volt. Ezt nem csak úgy mondom, valóban ezt gondolom. Amikor azt kértem a közönségtől, hogy közelítsék meg a színpadot, bátran jöttek előre és láttam a táncos lábakat is. A zenénk főként hagyományos magyarországi oláh cigányzenéből táplálkozik, amely akár több száz éves gyökerekre is visszanyúlik. Számomra ugyanakkor mindig nagyon fontos volt az innováció, hogy megújítsuk a zenénket. A Romano Dromnak a kezdetektől fogva célja a cigányzene színvonalának emelése, továbbá azokhoz is eljuttatni, akik nem hallgatnak népzenét, vagy azon belül cigányzenét. A műsorunk is ehhez igazodik. Olyan ritmusokat és zenei megoldásokat hallhat a közönség, amely bármely más zenéből visszaköszönhet, így akár a reggae-ből, a katalán rumbából, az arab zenei világból, de swinges jazzt is játszunk. Zenénket nyitottá szeretnénk tenni, hogy ezáltal szélesebb réteg tudja megismerni az oláh cigányság muzsikáját. A Romano Drom 1999-ben adta ki első albumát, többször játszottunk a tengeren túl, a Közel- és Távol-Keleten is járt a zenekar, Európa szinte minden országában zenéltünk, rengetegszer léptünk fel Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban. Szerbia területén is több ízben jártunk. Fennállásunk óta megközelítőleg nyolcszáz külföldi koncertünk volt. Sok emberhez juttattuk el a zenénket. Ha csak egy kicsit is hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy a cigányságot a pozitív oldalról ismerjék meg és nem a negatív sztereotípiákon keresztül, akkor mi már megtettük a kötelességünket – fejtette ki lapunknak Kovács Antal.
